Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

mében intézte főegyházmegyéje papjaihoz „Újév alkalmából főpásztori szózat"-át

100 Szmrecsányi Lajos egri érsek.

101 Az első világháborút és az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását követően Magyarországon az egyházak helyzete gyökeresen megváltozott. Az 1918 októberében forradalmi úton hatalomra került Magyar Nemzeti Tanács néphatározatának november 16-i ünnepélyes kihirdetése, miszerint Magyarország „független és önálló népköztársaság", mintegy a régi rend végét s egy új világ kezdetét volt hivatott drámai módon illusztrálni.

102 A forradalmi átalakulás az állammal való szoros kapcsolat következtében az egyházakra nézve sem volt közömbös. A királyság intézményének megszüntetése és a köztársasági államforma létrehozása a katolikus egyházat súlyos problémák elé állította. Egyfelől elveszítette legfőbb pártfogóját, a főkegyúri jogokat gyakorló királyt, másfelől tartott attól, hogy a népkormány magának vindikálja az egyház fölötti joghatóságot. A Magyar Nemzeti Tanács három pártjából megalakult koalíciós kormányban egyedül a liberális szellemiségű Károlyi-pártban képviseltette magát a vallásosság és a vallástalanság minden árnyalata.

103 A szabadkőműves eszmeiségű Országos Polgári Radikális Párt tagjai részben agnosztikusok (pontosabban a vallás ügyében közömbösek), részben ateisták voltak. A baloldali Magyarországi Szociáldemokrata Párt jellemzően ateistákból állott. Az agnosztikusok az állam és az egyház szétválasztását kívánták, az ateisták ennél többet követeltek, s határozott vallás- és egy100 MPI. Circulares Dioecesanae A. 1919.194. sz. 101 Szmrecsányi Lajos 1851-ben született, 1873-ban szentelték áldozópappá. Lelkipásztori szolgálatát káplánként Kápolnán kezdte meg, ahonnan 1876-ban főpásztora Miskolcra helyezte. Az alsóvárosi (mindszenti) plébánián - előbb mint káplán, utóbb mint a plébániát vezető adminisztrátor - töltött esztendők alatt ismerte és szerette meg a várost. 1882-ben Samassa József egri érsek az udvarába hívta, 1891-ben érseki titkárrá lépett elő, kanonoki címet nyert. 1905-ben egri segédpüspökké, 1912-ben a főegyházmegye érsekévé szentelték. Hosszú időn át tartó főpásztorsága kiemelkedően tevékenynek és gyümölcsözőnek bizonyult a főegyházmegye hitélete számára. 1943-ban hunyt el. RETAY K. (szerk.) 1928. 34. p.; DOBROSSY I. 2004. 66-67. p. 102 LÁSZLÓ T. L. 2005. 92. p. 103 Ismeretes, hogy a számos szabadgondolkodó mellett a Károlyi-párthoz tartozott például Hock János római katolikus pap, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Jánosy Zoltán debreceni református lelkész. GRATZ G. 1992. 9. p.