Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

keretei, csak lélek kell, hit és akarat kell, hogy jöhessenek nagy megvalósulások, gazdag eredmények." 26 A szövetség létrehozta vezető szerveit, megválasztotta irányító személyiségeit is. Az ügy­vezető elnök, majd később elnök Enyedy Andor kezdettől megha­tározó személyisége volt a szövetségnek. A Kálvin Szövetség szin­te korának valamennyi társadalmi problémájának (nem megoldá­sát, hanem) enyhítését felvállalta, a szegénységtől a munkanélküli­ségen keresztül az egyke-kérdésig - s mindezt kálvinista szellem­ben. Tulajdonképp a Kálvin Szövetség olyan - az egyház által el­lenőrzött - keret-szervezetként is működött, mely integrálta a kü­lönböző részterületekre szakosodott egyesületeket. A szövetség 12 bizottságot hozott létre, melyek részben a szervezet és a majd 17 ezres lélekszámú egyházközség zökkenőmentes működtetésével foglalkoztak (szervező, rendező, gazdasági, számvizsgáló és fe­gyelmi bizottság), részben pedig egy-egy „célba vett" karitatív, illetve egyháztársadalmi feladatkörre szakosodtak (templom-, te­mető-, szegény-, beteg-, özvegy- és árvagondozó, fogházlátogató, illetve tanuló-jóléti bizottságok). 27 A Kálvin Szövetségnek külön volt egy Nőegylete, illetve egy Leányegylete, melynek a jobb feladatmegoszlás miatt létrehozták külön Füzes-utcai Leányegyletét is. Ezek a szervezetek is nem kis harcot vívtak a közönnyel, a fiatal lányok, asszonyok egyházi­vallási aktivitásának fokozásáért, az 1925-ben alakult központi Leányegylet tagsága a százat is alig haladta meg, és sikeres évnek számított, ha tíz új tag belépett. Ehhez képest rendkívül kiterjedt szervezkedést folytattak, bibliaórákon vettek részt (ahol rendsze­rint Enyedy Andor, ahogy nevezték, „második apánk" szolgált igével), könyvtárat működtettek, előadóesteket szerveztek (nem­csak vallási, hanem kulturális témákról is), létrehoztak több bizott­ságot (szociális, propaganda, „bazár"-bizottság, utóbbi a tagok által készített kisebb kézimunkákat árulta, a bevételből pedig nap­közi otthonokat támogattak). Rendszerint tartottak külön összejö­veteleket nagyobb nemzeti és egyházi ünnepeken. 28 A leányegy­26 Református Egyházi Értesítő, 1925. február 22.1-2. p. 27 Kálvin-szövetség ügyrendje. 1926. 8. p. 28 Ld. pl. 1935. évi munkájukról: Református Egyházi Értesítő, 1936. február 15. 5­12. p.; 1934. március 24.10-12. p. stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom