Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

vát nemzetiségű katonákat, akiket így külön nem tüntettek fel. A névelemzések szerint a következő származású, nemzetiségű katonák nyugszanak Miskolcon: magyar (1340-1400 fő között) osztrák, bosnyák, horvát, szlovén, rutén, német, olasz, cseh, szlovák, román, lengyel, szerb, bolgár, török, orosz, ukrán, kozák, cserkesz, tatár, litván és természetesen ismeretlenek is. (Az orosz birodalom hadseregének 180-200 katonája nyugszik temetőinkben.)

372 1951-ben a második világháborúval összefüggésben miniszteri utasításra a városi tanács igazgatási osztálya felmérést készített és nyilvántartásba vette a hősi (katonai) temetőket, sírokat és emlékműveket. A kimutatás tartalmazta az első világháborús adatokat is. A Sajó-parti (vagy Csorba-telepi) temetőben a sírkövek már ekkor olvashatatlanok voltak. A kápolnát és egy síremléket ekkor még jó állapotúnak mondták, de a temető megszüntetését, a maradványok exhumálását és a tetemvári temetőben az újratemetésüket javasolták.

373 A Hősök temetőjében nem volt őrzés, különösen a szalagtemető fejkövei közül hiányzott sok. Mivel itt 1915-ben volt utoljára temetés, a sírok exhumálására és a maradványok közös sírban (a „nagy" Hősök temetőjében) való elhelyezésére tettek javaslatot. A két temető nyilvántartását a helyi állomásparancsnok kezelte, s adatai szerint a szalagtemetőben 700, a nagy temetőben 3000 halott volt eltemetve. Temetési engedélyt csak az állomásparancsnok adhatott ki, eszerint utoljára 1948-ban volt temetés.

374 Ekkor még olvashatók voltak a temető egyes szakaszai előtt (55 szakasz volt) elhelyezett műkő táblákon a szakaszban eltemetettek nevei. Ezeket a táblákat 1924-ben készítették, mert akkor a sírok feliratai már csak nehezen voltak olvashatók, és számos újságcikk foglalkozott a temető elhanyagoltságával.

375 A táblákon kettős sorban 60-70 nevet írtak fel. (Ezekből a sorvégi névtáblákból jelenleg 35 darab található a temetőben.) Ebben az évben született meg az 1924. évi XIV. tc, amely a hősök napjának minden év május utolsó vasárnapján történő megünneplését írta elő. 1925-től ekkor és a halottak napján is tartottak megemlékezéseket. A háború miatt ez 372 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 713. 373 B.-A.-Z. m. Lt. XXIII. 107. 414.1/1/1951. 374 B.-A.-Z. m. Lt. XXIII. 107. 414. 1/1/1951. 375 Reggeli Hírlap, 1923. november 1., 1924. december 24.