Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
meghatározott rendszer szerint, s a parcellák szélén táblák Kintették volna fel az elhantolt katonák pontos adatait. Az elképzelt emlékmű nem valósult meg. Sem itt, sem máshol a városban, pedig komoly tervek születtek. Az egyik az avasi domboldal teraszos kiképzésével és a temető megszüntetése árán tervezett ide monumentális emlékművet. A Városház térre egy szoborcsoport tervét készítették el, de ez is feledésbe merült. A mai Hősök tere is első világháborús szoborcsoportnak adott volna helyet, a kompozíció terve is készen volt, a második világháború megakadályozta a kivitelezést. így Miskolcnak nem lett olyan első világháborús emlékműve, amely feltüntette volna az áldozatok neveit. A sok nagyvonalú elképzelésből egy „ideiglenes" emlékoszlop lett, amely vasbetonból készült, s felirata is csupán ennyi volt: „Hősöknek 1923." (Később - pontosan meg nem határozható időben - ez is lekerült a temető főbejárata bal oldalán kialakított szoborsorba.) Az első világháborús áldozatokról, a temetésekről 1927-ig vezették a temetőkönyvet. (A temetőkönyv valamikor elkallódott, emiatt az elkészült pályázatok, helyszíni leírásra épülő feldolgozások más-más adatokat tartalmaznak. Az eredeti dokumentum 1996-ban került elő, s azóta a Levéltárban kutatható.) Tarcai Béla kutatási adatai, ill. a Hadtörténeti Múzeum és Levéltár nyilvántartásai más vonatkozásban használhatók. A háború befejezését követően összeírás készült arról, hogy a miskolci kórházakban a háború alatt, a háború utáni exhumálások eredményeként és a háborús sérülésekben azóta elhunytak száma mennyi lehet, s hány temetőben nyugszanak. A város 7 temetőjében 1927-1928-ban 4520 katonasírt őriztek a nyilvántartások. (Ez a szám természetesen nem azonos a város háborús veszteségével, hiszen a harctéren elesettek, eltűntek, meghaltak, hadifogolytáborba kerültek neveit, számadatait nem tartalmazzák, másrészt a 4520 személy nemcsak miskolci és nem is csak magyar volt, hanem minden itt elhunytat és eltemetettet jelentett.) A három katonatemetőben 9 állam 21 nemzetiségű katonája nyugszik. A nemzetiségek azonosítása azonban nehéz, hiszen a nyilvántartás a hadsereghez való tartozás alapján készült. így a Monarchia hadseregébe sorolták a szlovák, a bosnyák vagy a hor-