Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
ző vármegyék lakója). Ezzel szemben a Szent István Járványkórház Miskolc magánkórháza, vagyis csak városi betegeket és fizető megyei betegeket kezelt. Az Erzsébet kórház szomszédságában hiába van egy 250 személyes járványkórház - fogalmazták meg -, ha nincsen kapcsolat a két intézmény között, s a megyei kórház külön 48-50 férőhelyes járványosztály fenntartására kényszerül. (Ezt a gyermekosztály, a konyha és a szülészet közötti térségben alakították ki.) Ezek mellett megoldhatatlan feladatot jelentett a szegények ellátása. Törvény írta elő a városok és vármegyék eltartási kötelezettségét. Miskolcnak volt szegényápoldája, Borsod vármegyének nem. Ezért a kórház igazgató főorvosa, Jäger Gyula fontos feladatának tekintette, hogy a kistokaji elmebeteg-foglalkoztató, vagy „tanyagazdaság" szomszédságában a kórház vezetése alatt szülessen meg egy 40-50 fős megyei szegényápolda. 280 A szegényápolda nem valósult meg, s a kórház építészeti arculata sem sokat változott a második világháború kitöréséig. Csupán arra utalnak adatok, hogy 1935-ben katolikus kápolna, 1939-ben református imaház is szolgálta a betegek lelki igényeit. A kórházi dolgozók fizikai és szellemi felfrissülésében viszont teniszpálya és szakkönyvtár nyújtott segítséget. 1935-ben a városi és megyei közgyűlések anyagában is feltűnik, hogy a kórház szülészeti osztályának felügyelete alatt, Bábaképző Intézet kezdte meg működését. Kuncz Andor egyetemi tanár lett az intézet igazgatója, aki arra a különleges állapotra világított rá, hogy a miskolci kórházhoz tartozó megyékben a születések több, mint 90%-a „magángyakorlatban" folyik le. A szülések több, mint 50%-ánál olyan szülésznők segédkeznek, akiknek gyakorlati oktatása hiányos, elméleti felkészültségük pedig megoldatlan. Inkább a miskolci vagy Miskolc közeli lakosok veszik igénybe a kórház szülészetét. A bábaképzés beindítása nemcsak a gyakorlat megismerését jelenti, hanem a kórház elméleti képzésben is részesíti a jelentkezőket. A megye és a város vezetői bár ígéretet tettek arra, hogy a zsidó kórházban (volt Vízgyógy Intézet) - amely ekkor már üresen állott - megtalálják az oktatás intézményi formáját, ez a háború kitörése előtt nem történt meg. 281 28 ° Reggeli Hírlap, 1934. július 8. 281 Reggeli Hírlap, 1935. január 5.
