Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

zeit meghosszabbítása a meglévő gyógyszertári és sebészeti épület közé essék."

272 1928-ban a „gyógyító" kórház „gyógyító-vállalkozó" kórházzá változott. Ekkor hallunk először arról, hogy az intézménynek különösen nagy bevételi többlete halmozódott fel. Csupán az arányok sejtetésére alkalmas, hogy 11 ezer pengőt jutalmazásra, 70 ezer pengőt pedig tanya és mezőgazdasági üzem vásárlására, kialakítására fordítottak.

273 A kistokaji gazdasági telepen állattartás (sertés, szarvasmarha) folyt, pékség, húsfeldolgozó műhely üzemelt, kertészet működött, s ezek segítették a kórház ellátását, kiszolgálását. Az „alkalmazottak" az elmeosztály nem közveszélyes betegei voltak, tehát a gazdaság - hasznossága mellett - része volt a munkaterápiás kezelésnek. A kórházigazgató főorvos egyik jelentésében írja, hogy a 45 kat. holdon működő „tanya-gazdaság" villanyvilágítást is adó vízimalommal rendelkezik, tehát az ápolószemélyzet felügyelete alatt dolgozó betegek nagyon jó körülmények között, egészséges szobákban élnek a tanyán. A tanyagazdaság a háborús években még fontosabb szerepet kapott a kórház élelmiszerrel való ellátásában, akkor szűnt meg, amikor az államosítások korában ezen a területen is szövetkezeti alakult. (Egy 1939es jelentés szerint 320 q búza állt raktáron, a saját őrlésű búzából a saját pékség a kórház évi kenyérszükségletének egyharmad részét fedezte. 1944. október 24-én a vezetéssel megbízott Kopári József igazgató-főorvosnak kellett előkészíteni a kórház kitelepítését. A raktárkészletek, orvosi felszerelések mellett a 45 holdas gazdaság teljes felszerelése, 37 tehén és 150 sertés várt elszállításra.)

274 A „tanya-gazdaság" tehát „túlélte" Köllner Károly igazgatóságát, aki három évtizedes munkássága után 1930-ban vonult nyugdíjba. Számos maradandó épület-alkotása közül valószínű utolsó volt a röntgenintézet üzembe, vagyis a gyógyítás szolgálatába állítása. Az épület Block Alfréd és Stimm Lajos tervezése alapján készült, a kivitelező építész pedig Mádai Győző volt. Az osztály a kórházi épületek sorában a VI. számot kapta, de ez nincsen összefüggésben a ténylegesen létező objektumok számával. Átadásakor 272 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906.1179/1927. 273 Reggeli Hírlap, 1928. június 26. 274 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 810/b. 872/1944, 20.918/1944.