Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

felettiek aránya még 1949-ben is kevesebb, mint fele a gyermekkorúakénak, utóbbiak 1910 és 1949 közötti 31 százalékos csökkenése, előbbiek 78 százalékos növekedése azonban komoly változások megindulására utal. Abban az esetben, ha településeink 1941. évi korfáját vetjük öszsze egymással, azért számottevő különbségeket észlelhetünk. A második világháború küszöbére ugyanis a korcsoportok egymáshoz viszonyított aránya alaposan megváltozik. Miskolc korszerkezete formájára, összetételére nézve már egy alacsony termékenységű, öregedni kezdő társadalom jellegzetességeit veszi fel, melyhez hasonló Diósgyőr korfája is. A jellegzetességek elsősorban a női kormegoszláson látszanak világosan. A férfi oldalt Diósgyőrött a bevándorolt, nagyrészt a 25-40 közötti korcsoportokba tartozó munkások, Miskolcon pedig a 20-24 éves korosztályokba tartozó itt állomásozó katonai népesség szerkezetileg torzítja és részben elfedi a beindult kedvezőtlen demográfiai folyamatok korszerkezetátalakító hatását. A falvak esetében a vándorlás az előbbiekkel ellenkezően módosítja a korszerkezetet. Mind az ipari, mind a Miskolc környéki hagyományos falvak esetében a 20-24 éves női korcsoportnál megmutatkozik egy „behorpadás", ami egy - valószínűleg főként Miskolcra irányuló - munkavállalási célú elvándorlással magyarázható (alighanem Miskolcra menő cselédlányokról van szó). Görömböly, Hejőcsaba és Szirma esetében ennél még erősebb begyűrődés látszik a férfi korszerkezetben is, ami valószínűleg hasonló gazdasági hatásokra vezethető vissza. Nagy-Miskolc összevont korszerkezetének formáját létszámánál fogva azonban döntően a történeti Miskolc és Diósgyőr adatai határozzák meg, így ez már egy jellegzetesen az öregedés irányába tartó társadalmat tükröz. 4. táblázat A korszerkezet változása (1910-1949) Év 0-14 1 5-39 40-59 60-X Összesen Év Nagy-Miskolc éves korcsoport Összesen 1910 34,3 43,5 16,7 5,5 100,0 1920 29,6 45,9 18,1 6,4 100,0 1930 25,5 45,6 20,8 8,1 100,0 1941 22,6 46,7 21,6 9,1 100,0 1949 23,7 42,6 23,9 9,8 100,0