Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
gyógyítására is, a rokkantak, özvegyek, árvák ellátására és gondozására is." 253 Mindettől függetlenül a háború utolsó évében a költségvetésnek nagyon kevés, mindössze 7%-a volt csak fordítható a szociális és az egészségügyi szakterületekre. A statisztikából „kiugrik", hogy a korszakban soha annyi pénzt nem fordítottak közélelmezésre, mint a világgazdasági válság kitörésekor, s ha ehhez a jelentős közegészségügyi és nagyon mérsékelt árva- és szegényügyi támogatás összegeit is hozzáadjuk, a teljes költségvetés közel egyötöd részét a szociális szféra használta. A más költségvetési csoportokra is tekintve azt látjuk, hogy elsősorban az oktatási, művelődési pénzek és a hitelvisszafizetés késleltetése volt a fedezete ennek. 254 Az 1933-1943 közötti évtized viszonylag kiegyensúlyozott képet mutat, hiszen 10-12%-a a városi költségvetésnek a szociális szférához, intézményrendszerhez kerül. (Meg kell jegyeznünk, hogy ezek személyi és dologi kiadások összességét jelentik, amikor új intézményberuházásra, vagy kórházfejlesztésre kerül sor, az a városépítés témájában, illetve költségvetési rovatában jelenik meg.) A háború utáni újjáépítés költségeit ebből a táblázatból nem ismerhetjük meg, de annál részletesebbek az elképzelések a tervgazdálkodás első három évéről. A szociális és egészségügyi szféra 3 082 000 forintot kapott a 17 628 500 forintot kitevő, de 3 évre vonatkozó költségtámogatásból. A hat beruházási csoportban az egészségügyet csak az ipari építkezések előzik meg, tehát több pénz került ide, mint a lakásépítési, a közüzemi, a kulturális vagy a mezőgazdasági jellegű beruházásokhoz. A tervidőszakban 18 szociális és egészségügyi beruházást terveztek. így az aggok otthonának újjáépítését, amely városi teherként végigvonult ezen a korszakon. A vakok intézetének helyreállítása is „régi gond" volt. A fertőtlenítőintézet és a járványkórház helyreállítására a háborús károk miatt volt szükség. Új elem viszont a közkutak, a nyilvános illemhelyek és népfürdők létesítésének gondolata. Napközi otthonok, bölcsődék, óvodák nemcsak Miskolcon, hanem Tapolcán és Diósgyőrben is szerepeltek a programban. A 3 éves terv csak fel253 DOBROSSY 1.1995. 2. köt. 25-28. p. 254 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906.14.177. A/1937.
