Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
gondoskodás, majd a háború után egy alapjaiban is más egészségügyi és szociális intézményrendszer, egy új jellegű szociálpolitika került. Miskolc város éves számadásai, vagyonleltárai, költségvetései 1918-1949 között szinte hiánytalanul megmaradtak, így az egészségügy intézményrendszerét ezeket alapul véve mutatjuk be. 250 1918-ban a város költségvetése még 13 fejezetből állt, s az egyes szakfeladatokhoz rendelt összegeket koronában adták meg. Elkülönítve találjuk a közegészségügyi, a közjótékonysági (szegényügyi) előirányzatokat, de a fejezetek között nem szerepel az ún. népjóléti vagy közélelmezési rovat. 251 A városok közigazgatási reformját követően, 1929-től a második világháború utolsó évéig, pontosabban a tervgazdálkodás kezdetéig a költségvetést nyolc csoportba foglalták. Ekkortól már a pengőben megadott összegeket az alábbi sorrendben találjuk: Altalános igazgatás; Közegészségügy; Közoktatás, közművelődés, vallásügy; Szegényügy és népjólét; Közélelmezés; Városépítészet (utcák, terek, járdák gondozása); Vagy önigazgatás, valamint Hitelügy. Az egészségügy és a szociális politika költségei így három rovaton jelentek meg. A város 1947-ben közzétett 3 éves tervének hat költségvetési csoportja volt, amelynek sorrendje nem a fontossági elsődlegességet tükrözi: Mezőgazdasági beruházások; Közüzemi költségvetés; Városfejlesztési beruházások; Építkezések; Szociális és egészségügyi beruházások, valamint Kulturális beruházások. Itt tehát egyetlen költségvetési csoportban jelenik meg minden, ami az egészségügy és a szociális ügyek témakörébe tartozik. 1919-1949 között három pénznem, gazdasági válság, stabilizáció és a háború után soha nem tapasztalt infláció követte egymást. Ezért nem pénznagyságban, hanem a város adott évi költségvetésének százalékában mutatjuk be, hogy milyen arányban részesedett 250 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 4959/1926., IV. 1906. 14.177.A/1937., IV. 1906. 23.804/ 1934., XXI. 503/a. 2691/1946., XXI. 503/a. 16.770/1947. 251 A város gazdálkodásának szerkezetét jól mutatják az alábbi költségvetési fejezetek: általános, közigazgatási kiadások; nyűg- és kegydíjak; közegészségügyi és állategészségügyi; iskolai és közművelődési kiadások; közjótékonyság; városi középületek és bérházak fenntartása; gazdasági kiadások; javadalmak és jogok; adósságok törlesztése és kamatok; utcák, terek rendezése; közvilágítás; közvágóhíd és utoljára a tűzoltói kiadások.
