Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
böly-Tapolcai Fürdő Egyesület Tapolca üdülőteleppé nyilvánításától 1945-ig működött. További kutatást és feldolgozást kíván a Kiutasítottak Gazdasági Érdekközössége, amely a Trianon utáni kitelepítésekkel és a második világháború utáni szlovák-magyar lakosságcserével egyaránt foglalkozott. Működését rendelettel szüntették meg 1949-ben. Iparos, kereskedő és közhasznú egyesületek Az 1872-ben született ipartörvény kimondta a céhek megszűnését, s helyettük megalapította az ipartársulatokat. Néhány szakma képviselői önállóak maradtak, de létrejöttek szakmatársulások is. Függetlenül attól, hogy 1884-ben életre hívták a hatósági jogkörrel is felruházott és kötelező tagságon alapuló ipartestületeket, a társulatok megmaradtak a második világháborút követő évekig. A kereskedők esetében pedig a Kereskedelmi Testület is alapszabályzattal rendelkező, bejegyzett egyesületnek számított. Néhányuk megléte csak akkor „tudatosult", amikor 1949-ben a Belügyminisztérium kimondta feloszlatásukat. A Miskolci Csizmadia Ipartársulat 1872-ben alakult meg a legnagyobb létszámú mesterség céhes képviselőiből. Egy 1879-ben készült adóösszeírás szerint Miskolc 1039 iparosának többsége ipartársulati tag volt. A legnépesebb a csizmadiáké, ahol 302 fő vállalta az új működési kereteket. (A második legnépesebb társulat a szabóké, 78-an voltak.) 231 Az ipartársulat 1925-ben újította meg alapszabályait, majd ugyanezt tette 1945-ben is. A társulatnak ekkor még 238 tagja volt. 1947-ben még használták a XIX. század végén vásárolt székházukat a mai Kandia és a Csengey u. sarkán. 1947-ben a 187 mester nem tett kísérletet a szövetkezeti formában való tömörülésre és együttdolgozásra. Ez volt az oka annak, hogy a 77 éven át működő ipartársulatot feloszlatták. A különlegesnek számító, több szakmát tömörítő zsidó céh 1836-ban alakult, s 32 tagja tízféle mesterséget képviselt. 1886-ban az ipartársulattá alakult zsidó iparosok szervezetük fennállásának 50. évfordulóját ünnepelték. 232 Az iparosok tevékenysége a zsidó231 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 591-592. p. 232 SZENDREI J. 1911. IV. köt 716-717. p.
