Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
a tárgyalt időszakra vonatkozóan. Mindössze annyi állapítható meg, hogy a háztartások mérete - döntően a termékenység, illetve a gyermekszám csökkenése miatt - egyre kisebb lett az 1940-es évekig terjedő időszakban. Az egy háztartásra eső házas férfiak száma alapján - mely több család együttélésének viszonylag megbízható mérőszáma - arra következtethetünk, hogy ilyen együttélés tömeges méretekben nem fordult elő Miskolcon, sem Diósgyőrben és a környező falvakban. 4 Ha az időben is összehasonlítható egyetlen mutatót, a háztartások nagyság szerinti megoszlását nézzük 1869 és 1941 között, azt látjuk, hogy minimális a különbség Miskolc 1869. és 1941. évi, illetve Miskolc és Diósgyőr 1941. évi görbéje között. A formák szinte teljesen azonosak, azt jelzik, hogy a háztartások sem időben, sem Miskolc és Diósgyőr viszonylatában nem különböznek egymástól. Nagyságukat minden valószínűség szerint tehát nem valamilyen bonyolultabb szerkezet (a rokonok kisebb-nagyobb csoportjának együttélése), hanem a gyermekek száma szabályozza. 2. táblázat Háztartási és lakviszonyok a történeti Miskolcon és környékén Év Egy házra jutó Egy szobára 100 lakásra eső lakószoba Egy lakásra Házas férfi háztartás jutó jutó háztartása Miskolc 1910 2,29 3,07 151 4,65 0,82 1920 2,35 2,85 156 4,44 0,88 1930 2,27 2,47 162 3,99 0,79 1941 2,05 2,54 162 4,11 0,90 1949 b > 1,85 2,49 144 3,63 0,82 Különbségek az egyes településcsoportok között (1941) Diósgyőr 1,56 2,99 130 3,90 0,95 Hagyom. 1,33 2,41 143 3,46 0,76 falvak Ipari falv. 1,20 3,31 129 4,26 0,85 a) 1941 kivételével lakásra számítva b) Nagy-Miskolc * FARAGÓ T. 2000. 169-170. p., SZABÓ L. 1984. 48. p.