Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

jegyzett taglétszámuk 298 fő volt. Mint „polgári" típusú szervezet feloszlatására már 1945-ben megszületett a javaslat. Ingó és ingatlan javait - igénylés alapján - 1947-ben a Miskolci Munkás Testedző Egylet kapta meg. A Polgári Kaszinót így 110 éves működés után, 1947-ben oszlatták fel.

179 Egy archív fénykép tanűsága szerint az épületet az 1960-as évek közepén lebontották, majd két évtized elteltével került sor az építészeti tömb rehabilitációjára. A miskolci társas körök közül kiemelkedik a Nemzeti Kaszinó. (Történetéről a monográfia korábbi kötetében és a színháztörténet kapcsán többször is írtunk.) A színház 1925. évi átalakítása során a kaszinó helyiségeit is átalakították, berendezéseit, bútorzatát felújították. Ekkor írták célkitűzéseiről, hogy „a kaszinó régi, nemes tradíciójához híven előadásokat szervez, amelyen közérdekű kérdéseket országos nevű férfiak szoktak megvilágítani. A kaszinói jelmezes bálon Miskolc és környékének úri társadalmát látja vendégül a kaszinó vezetősége."

180 A közel 200 tagot számláló kaszinó Lichteinstein László elnöklete alatt 1933 helyett 1934-ben ünnepelte alapításának centenáriumát. Az ekkori kegyeleti megemlékezések kitértek Deák Ferenc, Palóczy László és Kossuth Lajos halálának méltó gyászemlékeire, s a kezdettől vezetett emlékkönyvben rögzítették az elévülhetetlen érdemeket szerzett elnökök és tagok neveit. Erdemeiért örökös tiszteleti tagja volt a kaszinónak Széchenyi István, Lévay József és Bulyovszky Gusztáv. A centenáriumról méltó módon emlékezett meg a helyi sajtó, ami azért fontos, mert 1944-1945-ben az emlékkönyvnek éppúgy nyoma veszett, mint a kaszinó irattárának.

181 Az egyesületi nyilvántartó karton szerint a kaszinó utolsó elnöke Lichteinstein László volt, tagjainak száma 1945-ben 225 fő. A kaszinót a belügyminiszter rendelettel oszlatta fel, az irattárat Budapestre kérették. Helyiségeit a háború utáni időszak egyik koalíciós pártjának, a Polgári Demokratikus Pártnak adták. A tanácsrendszer létrejöttekor a párt irodái a színház kezelésébe kerültek.

182 ira DOBROSSY I. 2003.10. k. 266-269. p. is" HALMAY B. - LESZIH A. szerk. 1929. 324-325. p. m Felsó'magyarország, 1933. május 19., Reggeli Hírlap, 1934. június 10., Felsó'magyarországi Reggeli Hírlap, 1934. június 10. 182 B.-A.-Z. m. Lt. XXIII. 107/a. 8. 5., DOBROSSY I. 2002. 9. köt. 145-156. p.