Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
mozgalmat 1939-ben átszervezték, ekkor már 10-19 éves leányokra is kiterjesztették az önkéntes alapú képzést. A második világháborúban a nyilas hatalomátvétel után a leventéket harcokban is bevetették. A miskolci egyesület adataival kapcsolatban levéltári dokumentumokkal nem rendelkezünk. (Az 1945-ben megszüntetett miskolci egyesületek között szerepel a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egylete és a Nemzeti Munkaközpont helyi szervezete is. Létszámadataik nem ismeretesek.) Társadalmi, társasági egyesületek 1919-1949 között 21 világi és 20 egyházi jellegű, ide sorolható egyesületről vannak adataink. 173 Többségük női egyesület, s tevékenységi körük kiemelten a jótékonykodás volt. Legismertebb a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége. A miskolci csoport alapszabályzatát 1924-ben fogadták el, s tagjainak száma 800-1000 fő között mozgott. A MANSZ rövidítésű szervezet fővédnöke a kormányzó felesége, Horthy Miklósné volt. A kulturális tevékenységük művészeti patronálásra is kiterjedt. Országos kiállításnak is helyet adott Miskolc. Székházuk a Rákóczi u. 16. szám alatt volt, s vezetői között a város prominens személyiségeinek feleségeit találjuk. A MANSZ helyét 1946-ban az MNDSZ (Magyar Nők Demokratikus Szövetsége) vette át, s mint „a társadalmi átalakulás útjában álló szervezet"-et a belügyminiszter feloszlatta, vagyontárgyait is az MNDSZ kapta. (Az MNDSZ-nek volt diósgyőri, diósgyőrvasgyári, hejőcsabai, martin telepi és a Kazinczy u. 14. sz. alatt miskolci szervezete, csoportja. Utóbbi díszelnöke a főispán, Fekete Mihály felesége volt - így folytatódott a korábbi hagyomány.) A belügyminisztérium 1949-ben az MNDSZ szervezeteket kivonta a helyi közigazgatás felügyelete alól, s mint országos központú szervezet működött tovább a tanácsi közigazgatási rendszerben. 174 E csoportba sorolható, jellegzetesen hagyományos egyesületek voltak az iparoskörök és a kaszinók. A Hejőcsabán 1927-ben alakult Úri Kaszinó alakult át Iparos és Polgári Körré. Ennek alapítására nincsen adatunk, bejegyzett vezetőjeként Szita Gyula neve 173 B.-A.-Z. m. Lt. XXIII. 107/a. 8. d. '74 B.-A.-Z. m. Lt. XXIII. 170/a. 8. d.
