Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

utcai malom esetében is, a tulajdonosok Marossy Károlyt jelölték ki üzletvezetőnek. A deportálásból Rejtő Sándor visszatért, ezért írják a statisztikusok, hogy „Marossy Károly állandóan Pesten tartózkodott, megbízottja, a malom igazgatója Kapuváry Zoltán elmenekült. A malmot most egykori tulajdonosa, Rejtő Sándor vezeti, s ezért az üzemet telekkönyvileg még rendezni kell."

432 A malom-épület s annak berendezése a háború alatt nem sérült, így a termelést 3 tisztviselővel és 22 munkással megkezdte. (A deportálás, ill. a háború előtt a malomnak 5 tisztviselője és 17 mimkása volt.) 1949-ben „Flórián-malom" néven került jegyzékbe az üzem. Magántulajdonban volt még ekkor, s Róthmann Mór volt a vezetője. Lisztet és darát egyaránt őröltek, de hozott anyagból, saját készletük nem volt. A Maross-műmalmot a cégbíróság 1941 augusztusában jegyezte be, az utolsó bejegyzés kelte pedig 1943 januárja. Vélhetőleg ekkor távozott Miskolcról, s a malmot ekkortól vezette ideiglenesen Kapuváry Zoltán. Ez az ideiglenesség is megszűnt Rejtő Sándor visszatérése után.

433 A „Barva", a „Király" és a „Rózsa" üzemeket malomként írták össze, még néhány háború utáni vállalkozás „daráló" és „hántoló" elnevezéssel működött. Az 1930-as címtárban már szerepel Bartkó Sándor és Balyó János kisüzeme, de - a háború utáni helyzetből következően - 1949-ben még további négy vállalkozás tudott darálásból megélni úgy, hogy nem volt alkalmazottja.

434 A malmokhoz, darálókhoz a liszt feldolgozói, a pékek kapcsolódtak. Az ipartestület által képviselt 8 iparcsoport egyike az élelmezési ipar volt. Korábban említettük, hogy Miskolcon 1920-ban 40, 1943-ban 48, 1949-ben pedig 39 pékség működött. A sütödék, pékségek nem szerepelnek a Kamara 1945 évi összeírásában. Közülük mindössze egyet írtak össze, s ez Nagy Andor Kenyér- és süteménygyára volt a Hunyadi u. 56. sz. alatt. A gyárat 1915-ben jegyezte be a cégbíróság.

435 A gyár elődje Paczauer Sámuel sütödéje volt, a tulajdonos pedig Nagy Andor édesapja. 1944-ben ezért „Nagy Andort, mint zsidót a hatóság ismeretlen helyre elszállítot«2 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 7270/1945. 455. doboz. «3 B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1 /d. Ce. 2295. IV. köt. 273. p. «4 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 511/b. 61/1949. 435 B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Ce. 1413. III. köt. 708. p.