Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

ték fel. Árpa, búza, borsó őrlésével egyaránt foglalkoztak, a teljesítőképességet 1000 mázsában határozták meg. Saját készletük nem volt, csak hozott terményeket tudtak feldolgozni. Működésüket a Borsodi Szénbányák sajószentpéteri telepével kötött megállapodás biztosította, amely szerint a bánya napi 40 q szenet biztosított a malomnak, lisztért. 1949-ben még magánkézben működött, s egyik tulajdonosáról (Berta Rózsa) „Rózsamalom"-ként írták össze a Vágóhíd utcán. 48 alkalmazottjával a legtöbb munkást, molnárt foglalkoztató üzem volt.

428 Kisebb kapacitású volt a Király műmalom, amely a Győri kapuban, a Szinva mentén működött (Thököly u.). Tulajdonosa, Stangl Károly a háború alatt és után Miskolcon tartózkodott, s 18 fős alkalmazotti létszáma (3 adminisztratív, 15 munkás) változatlanul dolgozott a háború után is. 429 Az épület és annak gépi berendezései nem sérültek a háború alatt, a front elvonulása után a működőképességet biztosították. Búzából és rozsból készítettek lisztet, de a malomtulajdonosnak saját készlete nem volt, hozott anyagot dolgoztak fel a péküzemek részére.

430 A harmadik malom a Pallos u. 1. sz. épületben működött, de felszereltségéről, teljesítőképességéről az 1945. évi kamarai összeírásból sem tudunk meg adatokat. A malom egykori tulajdonosai Róthmann Mór és Rejtő Sándor voltak. Miskolc 1930. évi címtára Róthmannt molnárként jegyzi, így ő működtette - vélhetően - a malmot.

431 Rajta kívül ekkor még két molnárt (Klein Józsefet és Arnóth Vilmost) írtak össze, akik a Thököly úti Király-malomban dolgoztak. Mindkét esetben a zsidótörvények miatt tulajdonosaik keresztény üzletvezetőnek adták át a vezetést. így történt a Pallos 428 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 511/b. 61/1949. A cégbíróság adati szerint a malmot Barva István nyékládházi és Barva Berta sajókeresztúri lakosok alapították 1941-ben. Az utolsó bejegyzés azt dokumentálja, hogy 1946. július 6-án a tulajdonosok helyett vállalatvezetőt neveztek ki. A Berta Rózsáról szóló néveredeztetés így a helyi legendák körébe sorolható. 429 B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Ct. 1703. IX. köt. 140. p. A cégbíróság adatai szerint a malmot 1923-1926 között Majzler László üzemeltette, s ekkor vízimalomnak számított, amit a Szinva vize működtetett. 1926-tól történt meg az a profilváltás, amelyet az új tulajdonos, Stangl Károly nevéhez tudunk kötni. 430 B.-A.-Z. m. Lt. 1/d. Ce. 1766. IV. köt. 52. p. «i FÖLDES L. 1930. 85. p.