Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

vállalat magyar cégvezetői kinevezésre vonatkozik. Ekkor a „gyár" új cégvezetőjének Maticska Máriát jegyezték be. 401 Az „Elektra" és a „Pannónia" kötöde a háború alatt indult ipari vállalkozás volt, dokumentumai nem maradtak fenn, ill. nem ke­rültek levéltárba. Az 1945. évi összeírás Fülemüle Józsefet jelöli a Győri kapuban működő Elektra kötöde tulajdonosának. Az 5-10 munkást foglalkoztatott, gépi berendezései (spulnizó, bolyhozó, kézikötő- és kesztyűvarró gépei, összesen 24 db) nem sérültek, sem nyersanyaga, sem elkészült munkája nem maradt a háború után. 402 1949-ben még magánüzemként írták össze, s a két alkal­mazott csak téli kesztyűket készített. 403 A 2-3 személyt foglalkoztató kékfestőműhely (Strausz Miklós neve alatt) éppúgy működött még 1949-ben, mint Tóth József pa­szományos, gombkötőműhelye a Hunyadi u. 18. sz. alatt. A Keil­es Társa „szalaggyára" 1949-re nyomtalanul eltűnt. E néhány mű­hely hiányos vagy töredékes adatai azt mutatják, hogy a textilfélék előállításának nem volt hagyománya Miskolcon, ezek üzleti ter­mékként, kereskedelemből kerültek a fogyasztókhoz. A Miskolci Textilipari Rt. és a Neményi-féle selyemgyár foglalkoztatott érde­mi számú munkást. Az egyik a tűz, a másik az államosítás „áldo­zata" lett. Papíripar A cég megnevezése Működ, ideje 1920 1930 1943/ 1944 1945 1949 48. Diósgyőri Papírgyár Rt. 1782 v. 1802 1949-ig 38 134 230 228 A magyar és a helyi papírgyártás történetét a kezdetektől 1920­ig a monográfia előző kötetében Csiffáry Gergely külön fejezetben dolgozta fel. 404 A szerző kétségbe vonja az első papírmalom telepí­tésének, így a diósgyőri papírgyártás kezdetének eddig ismert és 401 B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Ct. 16010. VIII. köt. 265. p. 402 G. JAKÓ M. 2004. 71. p. 403 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 511/b. 61/1949. 404 CSIFFÁRY G. 2003. 448-456. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom