Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

rancsnoka összegező jelentésében kiemelte: „feltűnő volt az a körülmény, hogy a baloldali vezetők, akik a múltban mint hangadók szerepeltek, a munkások közül most hiányoztak." Egy másik dokumentum rögzíti, hogy Oszip Istvánról van szó, aki vasgyári lakatos, az 1943. szeptember 11-ei béketüntetés vezetője volt, s mint ilyen, rendőrhatósági felügyelet alatt áll, ezért nem vehetett részt a megmozdulásban.

206 Oszip István (1897-1973) egyébként 1945. március 15.-1947. november 12. között Borsod vármegye főispánja volt, s együtt dolgozott Gálffy Imrével (1894-1957), aki 1944. július 12-től 1949. február 20-ig töltötte be - a polgári korszakban utolsóként - Miskolc város polgármesterének hivatalát.

207 Az 1944. szeptember 21-ei béketüntetésen való részvételéért 20 főt állítottak elő és hallgattak ki, de ügyükben ítélet nem született. Az 1943. júliusi olasz kiugrás (Mussolini bukása és a szövetségesek szicíliai partraszállása) megnövelte a magyar kiválás esélyeit a háborúból. A Kállay-kormány a fegyverszünet alapjaként elfogadta a feltételekhez nem kötött kapitulációt, s szeptember 11-re létrejött az előzetes fegyverszüneti megállapodás. A diósgyőri béketüntetés egybeesése ezzel a ténnyel a véletlen volt, hiszen az angol rádióból még csak az olasz kiugrás híre jutott el a munkásvezetőkhöz. Az 1944. szeptemberi béketüntetés viszont már tudatosabb volt, hiszen a magyar katonai vezetés Erdély visszafoglalásáról döntött, mielőtt még azt a szovjet és román csapatok közösen elfoglalhatták volna. A 2. és a 3. magyar hadsereg erdélyi harcai a háború utolsó komoly erőfeszítései voltak. A szovjet csapatok már az Árpád vonalat ostromolták, amikor szeptember második felében elkezdődött Erdély kiürítése.

208 A diósgyőri rendőrkapitány arra hivatkozott, hogy egy komolyabb tüntetéssel semmit sem tudna kezdeni, mert „az erdélyi vezénylések következtében" öszvágyának kívánt hangot adni. Vö.: BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. 1981. IV. köt. 229. dok. 406-407. p. A dokumentumkötet összeállítói felsorolják a téma 1960-1975 között megjelent feldolgozásait, a vonatkozó források értelmezését. BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. 1981. IV. köt. 283. dok. 490-495. p. 207 DOBROSSY I. 1995. 2. köt. 54-57. p., DOBROSSY 1. 1997. 4. köt. 103-108. p. 208 GERGELY J.-IZSÁK L. 2000. 220. p.