Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

A nem szélsőjobboldali vagy fasiszta pártok, szervezetek, egyesületek, újságok betiltása után (vagy azzal egy időben) ugyancsak az 1929. évi XXX. tc. megfelelő paragrafusaira hivatkozva megkezdődött e szervezetek vezetőinek rendőrségi kihallgatás nélküli elítélése és internálása. Ez vonatkozott - számos más személy mellett - Rónai Sándor szociáldemokrata párttitkárra is. A miskolci rendőrkapitányság adatai alapján 74 személy őrizetbe vételét rendelték el, s közülük 34-et sikerült letartóztatni, azokat a kapitányság fogdájában elzárni.

202 A letartóztatások után készült a rendőrség diósgyőri kapitányságának jelentése, amely a jobboldali pártok és politika erősödéséről számolt be: „A munkássággal való érintkezés és saját megfigyeléseim alapján az a hit erősödött meg bennem - írja B. G. diósgyőri rendőrtanácsos -, hogy a vezetők nélkül maradt szociáldemokrata munkások azon részét, mely csupán félrevezetés folytán, inkább mint tömeg szerepelt a feloszlatott szociáldemokrata pártban, nagyon könnyen meg lehetne nyerni a jobboldali eszmének, annál is inkább, mert észrevehető, hogy a kormány eddig is kiadott rendeletei a munkásság jövőjét illetőleg megnyugvással és reménnyel töltik el őket."

203 1944. június 12-én, 14-én és 15-én megtörtént a miskolci és a diósgyőri téglagyárba összezsúfolt megyebeli zsidóság bevagonírozása és az auschwitzi haláltáborba irányítása.

204 A front közeledését jelezték az augusztus 22-i, 28-i, a szeptember 13-i és 22-i bombatámadások. Szeptemberben jelent meg a MOKAN Komité első, Miskolcon terjesztett háborúellenes röplapja. S hasonlóképpen szeptemberben (21-én) került sor a diósgyőri újgyári béketüntetésre. A diósgyőr-vasgyári rendőrkapitányság szeptember 22-én kelt „szigorúan bizalmas" jelentése szerint az ágyúgyárban (újgyár) „komoly jelentőségű munkásmegmozdulás történt". A 2000-2300 főre becsült munkástömeg az igazgatóság épülete előtt gyülekezve „Kövessük a finn testvérek példáját", „Lépjünk ki a háborúból! Békét akarunk!" jelszavakat harsogott, de szervezett vezetőjük nem volt. A „munkásmegmozdulás" ügyében nemcsak a diósgyőri rend202 BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. 1981. IV. köt. 258. sz., 260-263. sz. dok. 258263. p. 203 BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. 1981. IV. köt. 266. dok. 465-466. p. 204 DOBROSSY 1.1995. II. köt. 50-53. p. és DOBROSSY I. 1994.1. köt. 90. p.