Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

A város közigazgatási önállóságát alapvetően változtatta meg az 1942. évi XXII. törvény hatálybalépése, amely „a vármegyei, városi és községi tisztviselők alkalmazásának átmeneti szabályozásáról" szólt. Ez a kinevezéseket a belügyminiszter hatáskörébe utalta. Az önkormányzatiság lényege, az önállóság, a polgármester választhatósága megszűnt, s ezt az intézkedést „a nemzet érdeke" kívánta meg.

191 1941. augusztus 8-án életbe lépett a harmadik zsidótörvény, amelynek egyik következménye a zsidó szervezetek feloszlatása, vagyonuk elkobzása volt. 1942. április 15-én így kapja az utasítást Fekete Bertalan polgármester (1938-1943), hogy a belügyminiszter a Miskolci Kereskedők és Gazdák Körét feloszlatta, s az ezzel kapcsolatos eljárásokat azonnal tegye meg.

192 1942. április 30-án már a VII. Honvéd Hadtest Országmozgósítási Kormánybiztosa (Borbély-Maczky Emil főispán) utasította a rendőrhatóságokat, hogy „a zsidókkal és megbízhatatlan egyénekkel követendő" eljárásnak maradéktalanul tegyenek eleget. Az utasítás a zsidók és az agitátorok internálásáról, vagy az ügyészségnek történő azonnali átadásukról szól. Magyarázat csupán ennyi: „Rendelkezésem nem szorul indoklásra. Annak végrehajtására érvényben lévő jogszabályok módot nyújtanak. Komoly időket élünk. Itt az ideje a legerélyesebb intézkedéseknek."

193 A város közgyűlésének működését létező, bár korábban nem alkalmazott törvények tördelték össze, s hoztak létre újabb és újabb konfliktushelyzeteket. 1942 novemberében közgyűlési tagságokat függesztettek fel az 1929. évi XXX. törvényre hivatkozással, amelynek egyik paragrafusa kimondta, hogy három egymást követő hiányzás után a tagság felfüggeszthető. Feltételezzük, ha nem Reisinger Ferencről lett volna szó, ez a paragrafus sem „hasznosul a gyakorlatban."

194 A második magyar hadsereg pusztulása (1943. január) után a helyi jelentések száma csökken, s hangulatuk is megváltozik. Miskolcról csak a Nyilaskeresztes Párt, a Nemzeti Megújulás Pártja 191 Honti Béla polgármestert már ennek a törvénynek a szellemében nevezték ki Szlávy László után. Vö.: DOBROSSY I. 1995. 48-53. p. 192 B.-A.-Z. m. Lt. 1901/a. 1942^14. 193 BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. 1981. IV. köt. 150. dok. 290-291. p. 194 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1942. november 7.