Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

megy, legalább a hatalom árnyékában) szerezzenek helyet maguknak így bontott zászlót a Nemzeti Demokrata Párt, majd néhány hét múlva a Nemzeti Demokrata Kör. Az év végére a keresztény tábor is felbomlott, s a demokraták is két részre szakadtak, hogy aztán deklarálható legyen a kompromisszum. A Keresztény Községi Párt önálló listával indult, míg a demokraták beolvadtak, s közösen jelentek meg a szavazóurnáknál a Szociáldemokrata Párt tagjaival. Ahogyan ebben a korszakban jellemző volt, hogy ti. a miniszterelnök „csinál", szervez magának pártot, ugyanez vonatkozott a „kicsikre", a városi önkormányzatokra is. 1929 végén néhány „szélre sodródó" politikus részben a keresztény jobboldal, részben a szociáldemokrata ellenzék ellensúlyozására új pártot hozott létre. Városi Párt lett a neve, elnökévé pedig Lichteinstein Lászlót választották, részben korára, részben felsőházi tagságára tekintettel.

126 A városháza élénk politizálása 1930 novemberében a közgyűlés összetételének módosulásához vezetett. Az 1929. évi helyhatósági választásokat a szociáldemokrata baloldali ellenzék a közigazgatási bíróságon eredménnyel támadta meg. S 10 miskolci választókörzetben 2 kerületben új választásokat kellett tartani, ami 12 rendes és 6 póttag mandátumáról szólt. A 18 helyből 16-ot az ellenzéki szövetség kapott. így kerülhettek olyan kiemelkedő személyek a közgyűlésbe, mint Zsedényi Béla jogakadémiai tanár, Szentpáli István ügyvéd (a volt polgármester fia), Duszik Lajos lelkész, Venetiáner Jakab főorvos, Halmos Mór és Bródy Sándor.

127 Egy válságmentes korszak vége: az 1931. évi országgyűlési választások Bethlen István miniszterelnök egy 1931 januári beszédében sejtetni engedte hogy nyáron új képviselőválasztások lesznek. (A szavazati joggal rendelkezők összeírása Miskolcon már az előző évben megtörtént, számuk közelítette a 21000 főt, ténylegesen 17 424-en szavaztak.) Az élénk politizálást a Keresztény Polgárok és Munkások Szövetsége kezdte el úgy, hogy január-februárban 126 THURZÓ NAGY L. 1965. XVII. köt. (1927-1928) 71-72. p. 127 BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. 1979. III. köt. 33. dok. 98-99. p.