Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

után kiderült, már az előkészítésben is mindketten érintettek voltak. Lichteinstein a kormányt támogató Egységes Párt helyi szervezetének megalakítására hívott fel, miközben a polgármester belépett a Heinrich Ferenc (1866-1925) nevével jelzett Nemzeti Polgári Pártba." Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület (OMKE) 1922. március 5-én Miskolcon ülést tartott, s ezen a szervezet teljes elnöksége és az ország kereskedelmi életének meghatározó személyei is megjelentek. A népes gyűlésen, ahol Szentpáli is beszélt, a szónokok többsége a nemzetgyűlés feloszlatását bírálta. Szentpáli szerint a közgazdasági helyzet stabilizálása csakis a demokrácia és a liberalizmus útjának egyengetésével, biztosításával lehetséges.

100 Innentől kezdve lehetett tudni, hogy a polgármester országos politikai szerepvállalásra is felkészült. Alig alakult meg az Egységes Párt miskolci szervezete (1922. március 16.), már megérkezett Klebelsberg Kunó akkori belügyminiszter számjeltávirata, hogy Miskolc város új főispánja kövessen el mindent annak érdekében, hogy a belső kerületben Szentpáli István, a külső kerületben pedig a korábbi képviselő, Róbert Emil megválasztása elől az akadályok elháruljanak.

101 Az új megyei főispán ekkor már Borbély-Maczky Emil (1887-1945) volt, aki ezt a hivatalt 1924-ig töltötte be, akkor fajvédő programjával ő lett Miskolc egyik országgyűlési képviselője.

102 Borbély-Maczky megyei installációján megjelent a miniszterelnök, Bethlen István, Nagyatádi Szabó István pártelnök és az Egységes Párt népes kísérete, többek között Gömbös Gyula, aki a Korona szálló udvarán tartott gyűlésen szintén felszólalt.

103 Az 1922. június 3-4. közötti, két napig tartó titkos szavazás a belső kerületben négy, a külső kerületben három jelölt között zajlott. A hét személy között találjuk, herceg Windischgrätz Lajost, 99 Heinrich 1910-től a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, majd a Kereskedelmi Akadémia elnöke volt. Szentpáli, mint a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara egykori titkára, kezdettől jó személyes kapcsolatot ápolt vele, s egyetértett politikai nézetével is. Heinrich az 1919-től egymás után alakult négy polgári párt elnöke. Vö.: BOLÖNY J. 1992. 307. p. 100 THURZÓ NAGY L. 1965. XV. köt. (1922-1924) 15. p. 101 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1901/a. 1922-25. 102 DOBROSSY I. 1997. 4. köt. 87-94. p. if" THURZÓ NAGY L. 1965. XV. köt. (1922-1924) 17-18. p.