Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

leti hálózatunkat kiterjesztettük a szomszédos Abaúj- és Zemplén vármegyékre is." 442 Számos étel-, italelőállító vállalkozás a gazdasági válság vagy a háború utáni időszakok kényszerhelyzetének szüleménye volt. 443 A gabonafeldolgozáshoz hasonló üzemek szerveződtek a ser­tés, marha és borjú húsának feldolgozásához. A Zsolcai kapuban a városnak külön sertéstelepe működött. A feldolgozás a vágóhídon kezdődött, majd a tartósítás egyik módja, a fagyasztás a jéggyár­ban történt. Másik útja a feldolgozás volt, a húskonzervgyár vagy szalámi- és kolbászgyár termékeként. A vágóhídról azonban a hús többsége tőkehúsként került a város húsboltjaiba. A vágóhíd ter­mékei mellett a két világháború között számos húslerakat vagy nagykereskedés is jövedelmezően működött a városban. így a Szemere utcán volt herceg Eszterházy Pál Rábaközi Húsárugyárá­nak lerakata, vagy a Széchenyi utcán az Orthodox Kóser Szalámi­gyár fiókja. 444 A Közvágóhíd, vagyis a város üzemeltetésében működő üzem 1891-1892-ben épült Adler Károly tervei alapján. Központi egysé­ge a kör alaprajzú vágóhíd volt, külön hűtőrendszerrel. Működé­sének adatai 1918-ig a monográfia korábbi kötetében olvashatók. 445 A vágóhíd teljesítőképessége az időnkénti modernizálással növe­kedett. Az első világháború előtt már kapacitása elérte a 25-30 000 db vágóállatot. A vágási arányokból érzékelhető, hogy a XX. szá­zad első harmadában a táplálkozásban fontos szerepet kapott a borjú- és a juhhús. A legjelentősebb beruházásra, a vágóhíd bőví­tésére és modernizálására 1939-ben nyílt volna lehetőség. Ekkor 15 éves visszafizetésre 700 000 pengőt kívánt felvenni Miskolc. (Az összeg nagyságát érzékelteti, hogy a Zsolcai kapuban épített rend­őrségi palota terveinek kivitelezésére 500 000 pengő hitelt vett fel a város.) A tervek elkészültek, de a háború miatt a megvalósítás el­maradt. A vágóhíd - ellentétben a környék ipari üzemeivel - nem volt olyan stratégiai jelentőségű, hogy felgyújtották vagy felrob­bantották volna, így károsodásának mértékét 16%-ban adták meg. 442 B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1 /d. Okmánytár 288. 443 DOBROSSY 1.1993.123-135. p. 444 FÖLDES L. 1930. 92. p. 445 CSIFFÁRY G. 2003. 447-448. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom