Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

cember 12-én Miskolcra érkezett, s fogadásán részt vettek a diósgyőri vasgyár küldöttei is. A nemzetgyűlési választásokat érintő nyilatkozata hozzájárult ahhoz, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (a későbbi két, hasonló fajsúlyú kormánypárt egyike) már egy hét múlva bejelentette, hogy Miskolc belső kerületében Lichteinstein László bankigazgató, míg a külső (Diósgyőrt és Sajószentpétert is magában foglaló) kerületében Róbert Emil MÁVmérnök lesz a képviselőjelöltje.

88 1919 vége új meglepetéssel szolgált. A belső kerület jelöltjeként megjelent a közvéleményben gróf Andrássy Gyula (1860-1929) neve, akit nemcsak az egykori belügyminiszterként, hanem 1907től Miskolc díszpolgáraként is tiszteltek. (O volt az, aki a város önállóságát jelentő törvénytervezetét a parlament elé terjesztette jóváhagyásra.)

89 Andrássy úgy került a dualizmuskori társadalmi elitet reprezentáló politikusok (Bethlen István, Teleki Pál) közé Horthy kormányzóvá választása (1920. március 1.) után, hogy a mérsékelt ellenzéket képviselve, legitimistaként akarta a dualizmuskori struktúrát visszaállítani. A KNEP (Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja) köréből Szentpáli István polgármester, Hodobay Sándor helyettes polgármester és Tarnay Gyula volt főispán neve is megosztotta a város közvéleményét. Ami viszont nem osztotta meg, az a Szociáldemokrata Párt készülődése volt. Miskolc belső kerületében Reisinger Ferenc (1880-1964) gyári munkást (asztalost), a külsőben pedig egy „külsős"-!, Peidl Gyulát (1873-1943), a Szociáldemokrata Párt főtitkárát kívánták indítani. Az 1920. évi nemzetgyűlési képviselő-választások Az 1920. évi pártalakulások egyik érdekes miskolci színfoltja volt a Keresztény Polgárok és Mimkások Pártja megalakulása. A kormánypártot (a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját) támogatta, Miskolcról nem volt képviselője a parlamentben, s 1931-től a sa THURZÓ NAGY L. 1965. XIII. köt. (1918-1919) 74. p. 89 DOBROSSY I. 1996. III. köt. 35^10. p. és B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 181-183. kgy/1907.