Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

mélyítették, majd innen hajtottak vágatot az alatta lévő telepre, ahonnan 1893-ban már 200 000 tonna szenet hoztak a felszínre. A Baross-akna minden műszaki paraméterében felülmúlta a többit. Szállítóvágataiban 20 km sín volt lefektetve, a bányavíz kiemelése és a szellőztetés is a korszak művelési technikájának magas színvonalát jelentette. A vasgyár rohamosan növekvő szénigénye kívánta meg, hogy 1896-ban Radostyán, 1897-ben Parasznya határában I. számmal és II. számmal új aknákat nyissanak. Ezek a Baross-akna termelését egészítették ki. A Baross-akna és a perecesi új aknák művelésével párhuzamosan a gyár fokozatosan szüntette meg a kisebb aknákat, miközben egyre markánsabban bontakozott ki a perecesi bányászkolónia. A tiszti és altiszti lakások mellé munkáslakások épültek, majd hivatalház, aknagépház és javítóműhely, később új vasútállomás is. Az első világháború előtt Pereces lakóinak száma elérte a 2250 főt, s a telep 140 épületből állt.

373 A Lyukó-Adriányi-bánya volt a következő, amelyet megnyitottak. Indulását 1939-re teszi a szakirodalom, de a bánya végleges felszerelésére csak az 1950-es években került sor. Még két táró megnyitása volt fontos korszakunkban. Az egyik a Finkey-táró volt 1940-ben, a másik a Pálinkás-táró 1941-ben. Ezzel véget ért az új bányák, tárók nyitása a diósgyőr-perecesi térségben. A bányák kulcsszerepet kaptak a háború utáni újjáépítésben. így természetes, hogy az államosítás ezekkel az üzemekkel kezdődött 1945 decemberében. 1946 október l-jén pedig megalakult az a szerv, amely a szénbányászat országos rendszerét irányította. Ez volt a MASZ, vagyis a Magyar Állami Szénbányák Rt. Az első hároméves terv 1947-ben már ennek a szervezetnek az irányításával kezdődött, majd a nagyüzemi bányászat az első ötéves terv időszakában kapott teret, illetve a kibontakozásához szükséges minden jellegű támogatást.

374 373 DOBROSSY I. szerk. 2001. 65-76. p. 374 BERTALANFY B. - ZSÁMBOKI L. 1986. 96-101. p.