Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

az államosítás után munkáslétszáma több, mint megduplázódott. Működése átfogja a XX. század második felét is.

336 A szénbányászat különös hangsúlyt kapott térségünkben. A legnagyobb szénfogyasztók az ipari üzemek, gyárak voltak, de a Borsodi Szénmedence bányáinak az itteni települések lakossága kiszolgálása mellett részt kellett vállalni az ország tüzelőanyag-ellátásában. A Zsolcai kapui vállalatok a Gömöri pályaudvarra „érkeztették" a szenet, s az saját iparvágányaikon került a közvetlen felhasználókhoz. A diósgyőri vas-, acél- és gépgyárnak saját szénbányája volt, de Perecesen és környékén változó számú szénbánya termelte az ipari alapanyagot és a lakossági tüzelőanyagot. Amikor az Iparügyi Minisztérium 1945-ben a Kamarákat arra utasította, hogy mérjék fel a területükön működő ipari üzemeket és vállalatokat, a jelentésben 28 kérdésre kellett választ adni.

337 Borsod megyében 30 bánya működésének adatait rögzítették. Ami a monográfia szempontjából fontos, az a Diósgyőri Szénbánya Rt., a Bálint Szénbánya (Diósgyőr) és a Borsodi Szénbányák Rt. Rudolftelepi Üzemvezetősége volt, amelynek adatait az összeírás tartalmazta. A perecesi bányákról pedig a település bányászatát feldolgozó, s 2001-ben megjelent kiadvány nyújt alapvető információkat.

338 A város épített arculatának változásában, az építőanyagigények kielégítésében 1877-től fontos szerepet töltött be az a gőztéglagyár, amely 1909-ben 4 telephelyén 100 szakmunkást és 250 napszámost dolgoztatott. Ekkor évente a Miskolci Gőztéglagyár Rt. hat és fél millió darab téglát, valamint közel kétmillió darab tetőcserepet gyártott.

339 Az első világháború előtt és alatt 13-féle téglát, négyféle cserepet és különféle méretű alagcsöveket (pl. szennyvíz) állítottak elő.

340 A levéltárban fellehető törzskönyvek a 336 DOBROSSY I. 1997. 260-265. p. 337 G. JAKÓ M. 2004. 22-96. p., az eredeti anyag jelzete: B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 46.226/1945., ill. B.-A.-Z, m. Lt. XXI. 104/1. 698 ai/1945. 338 DOBROSSY I. szerk. 2001. 210. p. 339 CSIFFÁRY G. 2003. 416. p. 340 1 91 9-ben vezették be az egységes, új téglaméretet, amely 25x12x8 cm-t írt elő. A korábbi kaotikus rendszerben, egyedi méretű termékek között ez jelentett rendszert, ekkortól használták a XX. század végéig a hagyományosan „kisméretű"-nek nevezett téglát.