Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

22. Gránit, azbeszt és palaművek 1912-1921 -­-­-­-­Varga Pál Cementáru Gyár és Betonépítési Vállalat 23. Miskolci Kavicskotró Kft. 22 6 24. Rácz György Kotró Vállalat 107 12 11 (Miskolc, Alsózsolca, Hernád­németi, Hernádcsány) 25. Első' Magyar Öntöttüveg­1925-1949 ­150­150 50 állami gyár Rt. 160 1950 344 26. Diósgyőri Szénbánya Rt. 140 110 27. „Bálint István" Szénbánya 97 16 Diósgyőr 28. „Mánik Sándor" Lyukóvölgyi Szénbánya Vállalat =Újdiósgyőri Szénbánya 114 30 29. Pereces környéki bányák (1945-ben még 7 működő bá­1882-1949 7817 1200 465+ 905+ nya: Finkey-táró, Baross-akna Pálinkás I. és II. táró, Anna­42+28 bánya, Mártabánya és Lyukó­bánya Az építő- és üvegipar, valamint a bányászat 1919 előtti történe­tét a monográfia korábbi kötetében Csiffáry Gergely dolgozta fel. 332 Az alábbiakban 15 gyárral foglalkozunk úgy, hogy közülük mindössze kettő volt, amely korszakunkban alakult. (A Görömbö­lyi Gőztéglagyár Rt.-t 1920-ban, az Első Magyar Öntöttüveggyár Rt.-t pedig 1925-ben alapították. A téglagyár megszűnt, az Üveg­gyár viszont ebben a szakmai csoportban, s az államosítás idején a legtöbb mimkást foglalkoztató gyár volt.) A többi ipari üzem XIX. századi alapítású, így a korábbi kötet bemutatási rendszerét vesz­szük itt is alapul. A XVIII. század végi, XIX. század eleji településszéli anyagbá­nyákat, téglavetőket és égetőket a XIX-XX. század fordulójára gőzgépeket, majd villamos energiát használó, állandó és főleg idő­szakos munkások „hadát" foglalkoztató középüzemek váltották fel. Városi téglagyár működött a Szentpéter felé vezető országút mentén, a Győri kapuban, Újgyőr határában, Görömbölyön, a Csa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom