Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

vagongyár volt, míg rövid ideig - a Felvidék visszacsatolása idején - „F" jelet viselt a kisebb kapacitású füleki gyár. Ez a konstrukció változott meg 1945-ben, amikor létrehozták a bányák és gyárak egyesítésével a „Diósgyőri Vas-, Acél- és Gépgyár"-at. Az 1946-os államosítás azért nem okozott gondot, mert Diósgyőr eddig is állami üzemként működött. Az első 3 éves terv kezdeti időszakában a nyersvastermelés megközelítette, az acél- és hengereltáru-termelés alatta maradt, a kovácsolt áru meghaladta, a csavaráru, az acélöntvény és a vasöntvény termelése alatta maradt az 1938-as termelési szintnek.

326 A monográfia korszakhatárakor, 1949-ben a MÁVAG-gyárakat is nemzeti vállalatokká alakították. így lett az új elnevezés „MÁVAG Kohászati Üzemek Nemzeti Vállalat/' Amikor az első 3 éves terv eredményeiről számot kellett adni, akkor már minden termelési mutató jelentős mértékben meghaladta a háború előtti szintet.

327 A Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) „D" egységeként vált ki a diósgyőri kohászati üzemekből a hadiüzemként működtetni kívánt Újgyár. Gömbös Gyula hadügyminiszter 1930-ban meglátogatta a gyárat, s ekkor fejtette ki a kormány utasítását az Ogyár lövegüzemének áttelepítésére az Újgyárba. Az üzemszerű termelés a „D" egységben 1931-ben megkezdődött.

328 326 BAÁN 1.2001. 45. p. 327 A MÁVAG 1953-ban vette fel a Lenin Kohászati Művek nevet, s az 1989-ig LKM-ként élt a köztudatban. 1989-ben indult az állami vállalat ellen felszámolási eljárás. Az év végére az LKM-ből DIMAG Rt. lett, s ez volt Magyarországon az első olyan cég, amely az ún. átalakulási törvény alapján vált társasággá. 1990-ben megkezdődött a DIMAG Rt. felszámolása is. Ezzel kiteljesedett a gyár és a gyárváros mítoszának összeomlása. 328 A gyártörténeti dokumentumokban alapításként több dátum is szerepel, s mindegyik indoklása elfogadható. Az alapítás dátumaként az elfogadott évszám 1930. Az Újgyár építésének kezdete 1915. A kohászati üzemektől nyugatra, a Szinva-Tatár-árok-Kerek-domb által határolt térségben ekkor kezdődött meg az ágyúgyár építése. A háború után, s az antantellenőrzések csökkenésével 1924-től nagy ütemben újrakezdődött az építkezés, s ebben az évben befejezték a lövegüzemet. 1928-ban a kormány megszavazta az építkezések befejezéséhez szükséges összeget, s döntött a termelés beindításához szükséges költségek biztosításáról is. Ennek eredményeként indult meg az üzemszerű termelés 1931-ben. A gyár első igazgatója, Markotay Vellsz Jenő (1930-1932), a gyár katonai parancsnoka is volt.