Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

mérnöke az 1929-1959 közötti három évtizedet úgy foglalta össze, hogy a Baross Gábor utcai és a Dayka Gábor utcai transzformátorállomásokkal kialakult a város elosztóhálózatának addigi képe. A hálózat terhelése viszont tízszeresére nőtt, ami nem fokozható. Miskolcon ekkorra vált létfontosságúvá egy új hálózati rendszer kiépítése.

318 A vas- és fémipar területén meghatározó volt a Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár, amely 1944-től Diósgyőri Vas- és Acélgyár, majd Lenin Kohászati Művek lett. A vasgyárból 1930ban vált ki az Ujgyár, amely a fegyvergyártásban kapott szerepet, s a XX. század második felében DIMÁVAG, majd DIGEP elnevezéssel vált ismertté.

319 Alábbiakban a témától 1996-2006 között megjelent 10 kiadvány adatainak felhasználásával e korszak rövid áttekintését kívánjuk adni. A Miskolc monográfia korábbi korszak-kötetében a vas- és acélgyár történetét Németh Györgyi dolgozta fel.

320 Más feldolgozásokra (is) hivatkozva megállapítja, hogy az első világháború alatt a gyár munkáslétszáma - a haditermelés miatt - meghaladta a tízezer főt. Ennek a létszámnak egyharmada szakmunkás volt, nemzetiségüket tekintve pedig döntő többségükben magyarok. A tanulmány bizonyítja, hogy Miskolc és Diósgyőr vidékén, a két település területén nehézipari központ alakult ki, vagy legalábbis ez volt a városvezetés hosszú távú koncepciója. Ebben változást nem, csak nehézségeket okozott az első és a második világháború, ezek katasztrofális következménye. Ami előnyt jelentett, az a NagyMiskolc-koncepció megvalósítása volt. 1944 decemberében a Nemzeti Bizottság határozatával kimondta Diósgyőr Miskolchoz csatolását. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ezt 1945. január 1-jei hasis PÉTI Sz. 1960. 64-73. p. 319 A diósgyó'ri vasgyártás történetének, múltjának és jelenének feldolgozására vállalkozott az a sorozat, melyek első kötete 1997-ben látott napvilágot, Tanulmányok Diósgyőr történetéhez címen. A sorozat eddig megjelent 16 kötete közül csak a gyár különböző korszakaival vagy egy-egy szakterületével az alábbi kötetek foglalkoznak: KISZELY Gy. 1997., OLAJOS Cs. 1998., MAROSVÁRY L. 1999., CSIFFÁRY G. - PORKOLÁB L. 2000., BAÁN I. 2001., KOVÁTS Gy. 2002., PORKOLÁB L. 2003., JUNG J. - KISS L. - SÉLEI I. - SZIKLAVÁRI J. 2004., BOROS Á. 2004., SZIKLAVÁRI J. 2005., és PORKOLÁB L. 2006. 320 NÉMETH Gy. 2003. IV/1. köt. 460^179. p.