Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

hűséget a teljes politikai lojalitást, a keresztény szellemű világnézetet. A Tanácsköztársaság bukása után a szegényebb társadalmi rétegek között a keresztény szocialista mozgalom akart új irányt mutatni. A vallásos kispolgárt, a munkást az „osztályharc" helyett az „osztálybéke" programjának megnyerni. Az 1920-as évek elején a keresztényszocialista mozgalom magyarországi szerveződésének egyik elsőrangú célpontja éppen a borsodi iparvidék és Miskolc volt, annak forradalmi hagyományai és az erős marxista alapokon álló mimkásmozgalma miatt. Mivel a hagyományos szociáldemokrata terepen, a szervezett nagyüzemi munkások körében átütő sikert nem tudtak elérni az 1920-as években, eredményeik elsősorban a vasút, a posta alkalmazottai között voltak. A kereszténynemzeti irányzat legismertebb vezetői Miskolcon az 1920-as választások idején Görgey László vármegyei tisztviselő, Borbély-Maczky Emil katonatiszt, Lichteinstein László bankelnök, Ottlyk Árpád, a MOVE helyi vezetője, nyugalmazott huszárőrnagy, Szeremley Emil ügyvéd és Ausländer Gyula MÁVAG-főtisztviselő voltak. Miskolcon a harmadik számottevő politikai erő a szociáldemokrata párt volt a forradalmak bukása ellenére is. Az 1920-as választások előtt a miskolci és diósgyőri szociáldemokrata és szakszervezeti vezetők nagy része a forradalmakban viselt szerepük miatt letartóztatásban, szökésben vagy emigrációban volt. Reisinger Ferencet, a nagy tekintélyű miskolci szociáldemokrata vezetőt házi őrizetben tartották, a Tanácsköztársaság alatti tevékenysége miatt eljárást folytattak ellene.

75 A baloldali vezetők elleni eljárások szabályos bírósági keretek között folytak. Kenderes Pál, a proletárdiktatúra egykori kormánybiztosa másfél évet, Póta László nyolc hónapi börtönt kapott. 1920. május 21-én Reisinger Ferencet és két kommunista vezetőt (Groszmann Zsigmondot és Pelyhe Jánost) felmentették. Az enyhe ítéletnek oka az volt, hogy a tanácsköztársaság első szakaszában - Miskolc cseh megszállásáig - a Reisinger Ferenc és Groszmann Zsigmond vezette hatalmi szervek csírájában elfojtották a szélsőséges politika és az atrocitások minden megnyilvánulását a városban. 75 Napi jelentések, 1919. augusztus 28.