Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

vetően sértették a kézműipar érdekeit. (Az 1920-as években hasonló vita folyt a kereskedelemben, amikor is a nagykereskedők az „áruház" fogalom tartalma, sokféle értelmezhetősége ellen tiltakoztak. Pontosabban az ellen, hogy alapterülethez és áruféleségszámhoz kapcsolták az elnevezés használatát.) A Kereskedelmi Minisztérium egy rendelete (78.000/1923. K.M.) 1923-ban olyan alacsony számban határozta meg a gyár „létszámküszöbét", hogy az az ipartestület és a kamara szerint is „termeléspolitikai robbanás"^ idézett elő. A Miskolci Ipartestület a miniszteri rendelet kapcsán kifejtette: a számszerűség önmagában nem alkalmas arra, hogy okolja a gyár fogalmát, s ezért továbbra is visszaélésekre ad lehetőséget. „A gyáriparosok közé olyanok férkőztek be, akik csak szánalmas figurái a gyáros szó fogalmának. Ezek leginkább azok sorából kerülnek ki, akiknek ipari képesítésük nem volt meg - tehát képesítés nélkül lehetett valaki gyáros. így a gyárszerűséghez szükséges munkáslétszámot elővarázsolták, leginkább munkásleányok felvonultatásával, de azt is csak a gyárvizsgálat idejére."

247 A minősítésnél kritérium volt az előírt mennyiségű és teljesítőképességű munkagép használata, ill. alkalmazása, de az ipartestület ezt sem tartotta elégségesnek, mondván, hogy tisztességesebb kézművesműhelyekben is fellelhetők már ilyen alapvető, „elemi erővel hajtott" munkagépek. „Az ilyen gyári üzemek voltak mindig a legkellemetlenebb versenytársai a képesítéshez kötött iparokban a kézművesiparnak. A gyáros nincs kötelezve arra, hogy szakképzett üzletvezetőt tartson, viszont a kézműves fióküzletére ez már kötelező. A legtöbb ilyen gyárban alig van segédlevéllel rendelkező iparossegéd, hanem legtöbb csak néhány heti munkaidő alatt betanított és csak részmimkát végző napszámos, akik szakmunkásoknak vannak bejelentve."

248 A miskolci kézművesség piac- és versenyképességét nagymértékben befolyásolták, hogy a gyáripar a „legrugalmasabb üzleti módszert követi, a szükséglethez képest máról-holnapra növelheti munkáslétszámát és ezzel a termelés eredményét is, szemben vele a kisiparos vergődik, hiszen „neveli ta247 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 35.824/1945. 34. doboz. A Miskolci Ipartestület jelentése. 248 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 35.824/1945. 34. doboz.