Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
rosok száma eléri a 100 főt, létre kell hozni ezt a kötelező tagságon alapuló érdekvédelmi és koordináló szervet. 238 Az 1949-es mostani kötet korszakhatára miatt fontos rögzítenünk, hogy a miskolci ipartestület 1885-ben, a Diósgyőr és vidéke ipartestület 1890-ben, a Hejőcsabán székelő Miskolc járási ipartestület pedig 1928-ban alakult meg. 239 Az ipartestületek 1884-1948 közötti működésében a legjelentősebb jogi átalakulás 1925-ben kezdődött, s az 1932. évi VIII. tc.-kel zárult. Ekkor hozták létre az ipari közigazgatás országos csúcsszervezetét, az Ipartestületek Országos Központját (IPOK). A miskolci székhelyű Kereskedelmi és Iparkamarának a két világháború között négy osztálya működött. Ezek egyike volt a kisipari osztály, amelynek szakcsoportjait az ipartestület fogta össze. A gyáripari osztály mellett a kereskedelmi osztály szakágait a kereskedelmi testület irányította és szervezte. A kamara negyedik osztálya a bankokat és a biztosítókat képviselte. A Kereskedelmi és Iparkamara legszűkebb vezetőségében minden osztály vezetője jelen volt. Az ipartestület vezetősége szakmai kérdésekben gyakorta ütközött a kereskedelmi testülettel és a „gyár"-nak nevezett ipari tevékenységet összefogó gyáripari osztállyal. A kamarának így helyben is érvényesült az érdekegyeztető szerepe. Az iparosok az IPOK megalakulása előtt mindent elkövettek azért, hogy önálló kamarát hozzanak létre, hiszen belső szakmai problémáikat - amelyek egyéként a magyar ipar általános gondjai is voltak - nem tudták érdemben kezelni. Ezért megalakulásától az IPOK egyes osztályai foglalkoztak a képesítéshez kötött iparokkal, a képesítéshez nem kötött iparokkal, illetve az 1920-tól folyamatosan alakuló ipari szövetkezetekkel. Az ipartestületek és az országos központ pedig együttesen igyekezett harcolni a „kontár" iparosokkal, akiknek a szerepe a háborúk utáni években megnőtt, s ellenőrizhetetlenné is vált. Miskolc, majd 1945-től Nagy-Miskolc kézművesiparát ezek ismeretében lehet vizsgálat tárgyává tenni és bemutatni. A „kontár" fogalmat a céhes világban éppúgy ismerték, s munkájukat is tiltották, mint a kézműiparosok világában. Nemcsak ipari, hanem kereskedelmi tevékenységre is vonatkoztatták. Az 238 DOBROSSY I. 1994. 264-275. p. 239 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 13.349/1943 és B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 15.080/1946., HALMAY B.-LESZIH A. 1929. 607. p.
