Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

akart venni a megszállókon, s lelőtt egy román katonát, a román katonai bíróság azonnal golyó általi halálra ítélte. Kivégzéséről 1919. augusztus 29-én tájékoztatták a lakosságot. A gyilkosság mi­att a román városparancsnok 200 000 korona sarcot vetett ki a vá­rosra, amit 48 órán belül kellett megfizetni. A román megszállással egy időben megkezdődött az 1918 és 1919-es forradalmak vezetői­nek letartóztatása és számonkérése. A miskolci törvényszék elfo­gatási parancsot adott ki Kenderes Pál kormányzótanácsi biztos el­len, aki ekkor már szökésben volt. A román katonai hatóságok le­tartóztatták Reisinger Ferencet, Kruppa Dezsőt, Malasits Gézát, Schwartz Árpádot, Szeder Ferencet és másokat. Elfogták Pelyhe Jánost, a kommunista direktóriumi vezetőt, Fazekas Sámuel hír­lapírót, Palágyi Lajos színigazgatót, Nagy Ferenc gimnáziumi ta­nárt. Letartóztatták lümóczy József rendőrkapitányt, aki a miskolci Vörös Őrség parancsnoka volt. 66 A románok a rendteremtés fel­adatát kizárólag maguknak vindikálták. 1919 augusztusában Ionescu ezredes, a román csapatok helyi parancsnoka a volt főispánt állította a megyei és városi közigazga­tás élére. Hivatalba lépésekor legfőbb feladatának tekintette a vá­rosi és a megyei közigazgatási apparátus „átvilágítását" és meg­tisztítását. A miskolci lakáshivatal beosztottjait, azzal az indokkal, hogy a Tanácsköztársaság lakáspolitikájának végrehajtásakor „ez a szervezet zaklatta legtöbbet a polgárságot", letartóztatták, majd elbocsátották. 67 Leváltották a diósgyőri gyár igazgatóságát, számos oktatási intézmény vezetőjét, a forradalmakkal szimpatizáló balol­dali érzelmű tanárokat felmentettek állásukból, s mások ellen is el­járásokat indítottak. 68 Tarnay Gyulát azonban hamarosan a Friedrich-kormány (1919. augusztus 15.-1919. november 24.) leváltotta, s a szegedi ellenfor­radalmi kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló Gedeon Aladárt ne­vezték ki a miskolci kerületi kormánybiztosság élére. 69 Gedeon Aladár kinevezése a belső katonai, karhatalmi erők megszilárdítá­sát célozta és a fővezérség befolyásának kiterjesztését erre a térségre 66 Napi jelentések, 1919. augusztus 8. fi 7 B.-A.-Z. m. Lt. XVI. 72/ 1919. 5/1919. 68 B.-A.-Z. m. Lt. XVI. 72/ 1919. 57/43/1919. 69 TÓTH P. 1966/2. 119. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom