Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
1888-ban Willhelm Herman és Jenéi Soma helyezte üzembe telefonállomását. 135 1894-ben már szükség volt a telefonfővonal bővítésére, s a „közüzemeken" kívül az 1895. évi címtár már 75 előfizetőt tüntet fel. 136 Ekkor még a hatóságok és hivatalok címe mellett feltüntették, hogy működik-e telefon az adott helyen. 1900-ban a telefonközpont állami kezelésbe került, s a postahivatallal működött egy épületben. Még ebben az évben telefonon elérhető lett Budapest és Kassa is. A második közvetlen vonal Kassa-MiskolcBudapest között 1905-ben léphetett használatba, majd Miskolc csatlakozhatott a Budapest-Ungvár, s Szerencsen át a NyíregyházaDebrecen, majd a nagyváradi vonalhoz. 137 Miskolcon a telefon-előfizetők száma 1916-ban 839 fő volt, s a háború után kiadott lista szerint 1924-re csupán 1087-re növekedett. 138 Miskolc telefonforgalma 1930-ban az országos képben az ötödik helyen állt, 1409 telefonnal. Egy 1936-ban készült országos felmérés szerint a debreceni, majd a szegedi, a pécsi igazgatóság után Miskolc következett. Az 1345 telefonkészülékről 1 391 098 esetben történt beszélgetés, amely 1 telefonra vetítve 1 034 beszélgetést jelez. Az elemzés szerint ez összefügg az ipari termeléssel és főleg a kereskedelem fellendülésével. 139 Az 1930-as években kezdődött el Magyarországon a központok automatizálása, tehát a kézi kapcsolás kiváltása. Ezt minden városban a telefondíjak 50%-os emelése kísérte, mondván: az automatizálás költségeit a posta átterhelte a készülékek használóira. Miskolcon 1935-re tervezték az automatizálás bevezetését, úgyhogy a számítások 100 lakosra 2 telefonnal számoltak. Az új központot annak ismeretében kellett megtervezni, hogy a kereskedelmi miniszter elrendelte Diósgyőr, Újdiósgyőr 135 Az első központra Puskás Tivadar kért engedélyt, s azt Temesvár kapta 1881ben. A világ első telefonközpontjának megalkotása is az ő nevéhez fűződik. Ez fél évtizeddel korábban, 1877-ben Bostonban történt. Miskolc Pozsony, Szeged, Arad, Pécs, Zágráb, Debrecen, Budapest-Újpest után sorrendben a 9. volt a történeti Magyarország területén. VÖ. KAMODY M. 1988. 7-8. p. 136SUGÁRI. 1895.48-19. p. 137 KAMODY M. 1988. 24-25. p. 1 38 Abaújtorna, Bihar, Borsod, Hajdú, Szabolcs, Szatmár és Zemplén vármegyék távbeszélő hálózata előfizetőinek betűrendes névsora, 1924. 1 39 KAMODY M. 1988. 38-39. p.
