Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

na.

54 Az elfogadott kamarai indoklás szerint „a Sajó-menti népes, s gazdag vidék közvetlen kapcsolatba hozatik egyfelől Miskolccal, mely ez országrész domináló középpontja, másfelől a Tiszán-túli részekkel, amelyek természetes piaca a Debrecen-FüzesabonyÓhat-Polgár-i h.é. vasút megnyitása előtt Miskolc volt. Az új vasúttal ez ismét helyreállíttatnék, a Miskolc-tiszapolgári vasút a MÁV hálózattal, s jelesül ennek Miskolc-budapesti, Miskolc-füleki és Miskolc-kassai vonalaival összeköttetésbe jut. Szirma, Sajópetri, Sajólád, Ónod, Poga, Nagycsécs, Sajószöged, Sajóörös, Tiszapalkonya népes és eleven községek maguk is igen erős személy- és áruforgalmat adnak, amint ezt a mai közlekedés is igazolja."

55 Ebben a térségben (a felsorolt településeken) 1920-ban 11.000 lakos élt, s közülük az iparosok száma (az 1930-as adatok szerint) 190 fő, a kereskedőké pedig 123 volt.

56 A háború, majd a Trianon utáni helyzet konszolidálása ezt nem tette lehetővé, így újabb kérésre a kereskedelemügyi miniszter 1929-ben elutasító választ adott. „A Miskolc-hajdúnánási vasútvonal létesítését - elsősorban a vonal menti községek és Miskolc város forgalmi és közlekedési igényeinek kielégítése szempontjából - magam részéről is kívánatosnak tartanám, ... de ami a Tisza-híd megépítésének kérdését illeti, arra nézve közlöm, hogy a Tokaj és Tiszafüred közötti Tisza szakaszon tervezett híd költségfedezet hiányában jelenleg nem időszerű."

57 1936-ban Polgárnál mégis beüzemeltek egy pontonhidat a korábban is menetrendszerűen használt komp helyett. A pontonhíd 200 m hosszú, 35 m széles és 12 tonna teherbírású volt. Az állandó híd elkészülte után áthelyezték Tiszadobra, hogy a Taktaköz megközelíthetőségét segítse. (A híd 1942-1944 között szolgált, akkor a németek felrobbantották.)

58 Darányi Kálmán miniszterelnök 1937ben Hajdúböszörményben, a Hajdúság ünnepi hetének megnyitóján bejelentette, hogy az Alföld és a felső-magyarországi térség 54 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 16. Kgy/1913. 55 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 867/1911. 56 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 3629/1938. s? B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 9973/1929. 58 TÓTH E. - SZARKA J. - SZOMOLÁNYI A. 1994. 44. p.