Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
meg. Később kiterjesztette hálózatát a járásokra is. így Miskolcon mind városi, mind járási fiók is működött. A miskolci pénzintézeteknél és a biztosítónál a bankok és hitelintézetek államosítását követően mintegy félezer alkalmazott dolgozott. Létrehozták érdekvédelmi szervezetüket, s ekkor alakult meg a Kereskedelmi, Pénzintézeti és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete, ahová mint érdekképviseleti fórumhoz tartoztak az államosított intézmények alkalmazottai. KÖZLEKEDÉS, HÍRKÖZLÉS A monográfia korábbi kötetében a közlekedés, szállítás témakörét Veres László dolgozta fel és mutatta be. 44 Figyelmét elsősorban a vasúthálózat kialakulására fordította. Miskolc a XIX. század végére vasúti csomóponttá vált, a gömöri vagy Sajó-völgyi vonalon Dobsinára, Szerencsen, Sátoraljaújhelyen keresztül a galíciai államhatárig lehetett eljutni. Hatvanon keresztül Budapestre, Nyíregyházán keresztül Debrecenbe , s már 1860-tól Kassára közvetlen vonalon lehetett közlekedni. Az első világháború kirobbanásáig a fő- és szárnyvonalak olyan rendszere épült ki, amely korszakunk végéig számottevően nem bővült. A trianoni országhatárok az abaúji és gömöri vasúti kapcsolatot lebénították. A helyi vasúti összeköttetésben a diósgyőri szárnyvonal 1873-tól szolgálta a teher- és személyszállítást. (A személyszállítás 1954-ben fejeződött be, a Kohászati Művek ércellátása miatt a szerelvények - a többségében ma is üzemképes vonalon - az 1980-as évek közepéig közlekedtek.) Hasonlóan teher- és személyszállításra építették ki a Lillafüredi Állami Erdei Vasút vonalait. Az első fővonal 1919-1920 között épült meg, de a szárnyvonalakat 1947-ben fejezték be. 45 A közúti közlekedésről elsősorban az országutak kapcsán esett szó, a városi úthálózat kiépítése, karbantartása kevesebb helyet kapott a korábbi kötetben, csakúgy, mint a folyami áruszállítás és közlekedés. Víziútként elsősorban a Tisza volt fontos, amely az 44 VERES L. 2003. 304-316. p. 4 5 DOBROSSY I. 2005. 86-95. p.
