Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
népi" tulajdonba kerültek. A szocialista bankok állami terv alapján működtek, és elősegítették az állami vállalatok tervszerű irányítását. A Gazdasági Főtanács mint a gazdasági élet csúcsszerve nem előzmény nélkül jött létre, hanem a korábbi országos Hitelügyi Tanács jogkörét vette át. A bankátalakulás következtében megváltozott a hagyományos üzletágak jellege. 39 A Gazdasági Főtanács 1024/1948. sz. határozata szerint, annak életbe lépésétől csak a Magyar Nemzeti Bank folyószámlájáról lehetett kifizetéseket kérni, illetve biztosítani. Az államosított vállalatoknak ennek a rendeletnek megfelelően a legközelebbi Magyar Nemzeti Bank-fióknál kötelező volt egyszámlát nyitni és vezetni. Amikor 1948 márciusában megtörtént a 100 munkásnál többet foglalkoztató cégek és üzemek, valamint gyárak államosítása, négynapos bankszünetet rendeltek el. 1948. április 23-án újabb rendelet látott napvilágot, most már a bankok specializálódásáról, tehát szükség volt a banki mimkaterületek megkülönböztetésére. Mivel 1947től „élt" a tervgazdálkodás (az első hároméves terv formájában), ezért a Magyar Nemzeti Bank fontos feladata az ún. betétgyűjtés volt. Ebből kellett ugyanis a beruházásokat és a bank forgótőkeszükségletét finanszírozni. Rendelet mondta ki, hogy egyik vállalat a másiknak sem adósa, sem hitelezője nem lehet. A bankok munka területét két irányban jelölték meg: az ellenőrzés, illetve az üzletágak vitele (betétgyűjtés, hitelek folyósítása stb.). A bankok átszervezését is határozat szabályozta. A 18/1948. MT. rendelkezett a különféle típusú bankokról. Kezdetben 6 típust ítéltek meg fontosnak, s bár ezeket később - feladatkörüket tekintve - módosították, lényegében a tanácsi közigazgatási rendszer jelentős részében változatlanok maradtak. A hat legfontosabb bank (banktípus) a következő volt: 39 A jelzálogkölcsön lényegében a lakás helyreállításának kölcsönét jelentette. Mezó'gazdasági kölcsön nem volt számottevő. A váltó- és folyószámla-kihelyezés stagnált. A korábban forgalomban lévő váltók lejártak, többségüknek a statisztikák szerint a beváltása megtörtént. A folyószámlahitelnél azok zömét az ipari és a kereskedelmi szféra adta. A takarékbetét és folyószámla üzletág lassú emelkedést mutatott a pénz stabilizációja, a forint megjelenése óta. Ennek zöme folyószámlabetét volt, amit cégek, vállalatok helyeztek el.
