Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
galomnövekedést idézett elő. A növekvő hadi konjunktúra alatt megnőtt az aktív üzletág forgalma. A jelzálogkölcsön továbbra is stagnált, és a hitelkorlátozások bevezetése után minimális szinten megállt. A bankoknál egyidőben kettős tendencia érvényesült. Egyrészt intézetek szűntek meg, másrészt a vezető miskolci bankok az infláció fokozódásával növelték alaptőkéjüket. Az alaptőke növekedéséhez a tartaléktőke növekedése társult. 1942-ig emelkedett a visszleszámítolt váltók összege, majd ezt követően rohamos csökkenés következett be. A csökkenés összefügg azzal, hogy váltókölcsönt csak zömmel hadiipari termelést folytató üzemek vettek igénybe, s ezeket számítolta le a Magyar Nemzeti Bank. Ezek pedig döntően állami irányítás alatt állottak, s kölcsöneiket budapesti nagy bankoktól, illetve azok fiókjaitól vették igénybe. A nyereség minimális növekedést mutat, ami azonban figyelembe véve a pengő értékromlását, inkább határozott visszaesést jelez. A betétek alakulásában folyamatos növekedés érzékelhető, de azért, mert egyre nagyobb teret foglal el a folyószámlás betétek részaránya. 1941-ben ez még csak 25%-át tette ki az összbetétállománynak, míg 1943-ban elérte a 31%-át. A folyamat a vagyon-, tehát az aktív oldalon is hasonló tendenciát mutat. Itt a váltókölcsönök 1942-től kezdve mutatnak folyamatos csökkenést. Ezzel szemben a folyószámlára kihelyezett kölcsönöknél és adósoknál fokozott emelkedés látszik. 1944-től nem készültek banki zárlatok és összegezések, az infláció növekedéséről, a bankjegyforgalom emelkedéséről részben az alispáni iratokból, részben a korabeli sajtóból szerezhetünk tényszerű adatokat. A bankjegyforgalom „elszabadulását" mutatja, hogy 1945-ben az 20 milliárd pengőre emelkedett, de ennek az évnek a végére már elérte a 765 milliárdot. Az elpusztított országban az infláció megállításának senki sem látta a reális lehetőségét. A bankjegyforgalom 1946 nyarára már csak 16 számjeggyel volt kifejezhető. Az infláció utolsó heteiben óránként emelkedett a közkézen forgó pénzmennyiség. 1946. július 31-én, az új forint megjelenésekor a forgalomban lévő bankjegymennyiség 20 számjeggyel volt kifejezhető. 37 Az infláció csökkentésére időközben bevezették 371946. július 31-én 47 349 492 271 962 190 000 bilipengő volt bankjegyforgalomnak. Az infláció csökkentésére időközben bevezetett adópengő is csak látszatin-