Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

1920 májusában elrendelték az osztrák-magyar bankjegy ötvenszázalékos lebélyegzését. Az 1700/1920 M.E. sz. rendelet szerint a 10, 20, 25, 50, 100, 200, 1 000 és 10 000 koronás bankjegyeket Magyarország felírású vörös körbélyegzővel látták el. „Nálunk a felülbélyegzés miatt való bemutatás alkalmával a benyújtott öszszegnek csak a fele került felülbélyegezve visszaadásra, míg a másik feléről a magyar állam megfelelő névértékű 4%-kal kamatozó államkölcsönről szóló nyugtatványt szolgáltatott ki. Ezek kamatoztatását az 1921. évi XXVI. tc. megszüntette. Az egyénenként 1 000 koronát meg nem haladó pénztári elismervényeket vagy visszafizették, vagy köztartozás terhére voltak felhasználhatók."

23 A forgalomban lévő papírpénzek nosztrifikálására tett kísérletek az utódállamokban nem vezettek eredményre, s Magyarországon is a különféle pénzek egyidejű forgalomban tartása, valamint az infláció növekedése csak radikális változtatással volt kezelhető, ill. megváltoztatható, ez pedig egyet jelentett az új valuta, egy új pénznem kibocsátásával. Ennek előkészítésére 1921-ben felállították az Állami Jegyintézetet. Ez lépett a korábbi Osztrák-Magyar Bank mint állami pénzintézet helyére. De gyökeres változást a Jegyintézet létrejötte nem jelentett, hiszen az általa kibocsátott bankjegyek fedezet nélküli papírpénzek voltak. A bankmérlegek 1922-ben a korona romlása miatt az előző évinek már kétszeresét mutatták. Gyakran előfordult, hogy a kibocsátott részvények a zürichi értéktőzsdén egy év alatt óriási mértékben estek vissza. Ez a jelenség átfoghatatlanná tette a bankmérlegek reális értékelését. A stabilizáció megteremtésének lehetséges útja a nagy vagyonok megadóztatása lehetett volna, ehelyett azonban a stabilizáció megteremtése érdekében az állami politika a külföldi kölcsön felvétele mellett döntött. 1924-ben Anglia, az Egyesült Államok és néhány európai ország jegyzésében 375,5 millió névértékű pengőkölcsön kibocsátására került sor, amely 324 millió aranykoronának felelt meg. Ebből a kormány 314,2 millió pengőt kapott meg, s a visszafisor. A nyolc hadikölcsön összesen 35 billió 129 milliárd 324 millió 600 ezer korona névértékben került forgalomba, 6%-os kamattal, de mellette az állam egyéb adósságai is nőttek. KŐRÖSSY J. 1962. 101. p., valamint ld. SCHACK B. 1931. II. köt. 212. p. 23 SCHACK B. 1931. III. köt. 92. p.