Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

kolc félszáz új utcával, s a változtatások miatt ennél lényegesen több utcanévvel gyarapodott. Ezt a változást csak fokozta, hogy a városi közgyűlés közigazgatási bizottsága - az érintett, s a megyéhez tartozó települések képviselőinek kérésére - 1929 júniusában Újdiósgyőr, a Vasgyár és a Martintelep Miskolchoz csatolásával foglalkozott, s mindenütt új utcaelnevezések vetődtek fel.

150 A Népkert „főbejárata" nyugat felől volt, s vele szemben az épülő Agrár- vagy Tisztviselőtelepen keresztül vezetett az Erzsébet utca. 1927-ben ezt nevezték el Semmelweis Ignácról (1818-1865). A névadással kapcsolatban a sajtó megemlítette, hogy Budapest után az első város volt Magyarországon Miskolc, ahol így adóztak az „anyák megmentője" emlékének.

151 1927-ben az utcák elnevezését „demoralizálták", ami azt jelentette, hogy „egyre-másra jöttek a városházára a küldöttségek, s panaszkodtak, hogy nem tetszik az utcájuk neve, változtassák meg erre, vagy arra". Soknak volt értelme, másokból meg felesleges perlekedés támadt. Az érthetőség, vagy a félreértés elkerülése miatt lett a Bors utcából Bors vezér u., a Baross, a Bethlen és a Deák mellé kiírták a keresztneveket. (Utóbbi esetben, s az iskola közelsége miatt is sokan nem a haza bölcsét, hanem a tanuló deákot vélték a név mögött.) A közgyűlési iratokból is előkerülnek érdekes utcanév-magyarázatok. Az Embertelen sor tigy kapta a nevét, hogy bár minden ház alatt volt pince, az itt lakók soha nem invitálták az arra járót egy pohár italra, embertelenül, „sóherül" viselkedtek. A Szentpéteri kapuban pedig az Állatvásár tér mellett Tinó utcára tett javaslatot egy honatya, amit a polgármester félreértett, s a jegyzőkönyvbe Tinódiként jegyeztette fel.

152 Tisza István miniszterelnökről (1913-1917), aki Miskolc országgyűlési képviselőjelöltjeként is megmérettette magát 1905-ben, többször kívántak utcát elnevezni. 1929-ben a város főutcáját is hajlandók lettek volna neki adni, szobrát pedig a Zsolcai kapuban, a Búza tér dél-nyugati sarkán kívánták felállítani. Ez nem valósult meg, de a Széchenyi u. meghosszabbított szakaszát mégis róla nevezték el. Ez lett a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre utca az 1940-es évek 150 Reggeli Hírlap, 1929. június 11. 151 Reggeli Hírlap, 1927. november 16. 152 Reggeli Hírlap, 1927. február 20.