Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

volt. A „Pannónia kötődé" 30 fővel kezdte meg a munkát, háborús kára hasonlóan 5% volt. Az állami „Dohánybeváltó" csak 5%-os épület- és raktárkárról számolt be, munkásokat viszont nem alkalmazott. Az állami vasgyár és egységei, valamint a kiszolgálásukra rendelt bányák kárlajstroma hosszú. A „Diósgyőri Vas- és Acélgyár" részben a bombázás, részben elhurcolás címén épületeiben 1,8%-os, gépparkjában 8%-os, anyagkészletében 15%-os és járműkészletében 12%-os háborús veszteséget vett nyilvántartásba. Mimkáslétszáma 8.319 fő volt. A „Diósgyőri új Vas- és Acélgyárban" 3500-an dolgoztak. Az Újgyárnak voltak nagyobb veszteségei: épületkára 25%-os, gépkára 75%-os, felszerelés-kára 30%-os volt. A „Magnéziumgyár" nem működött, munkásai nem voltak, az épületeit 6%-os, gépparkját viszont 75%-os kár érte. A „MÁVAG Lyukóvölgy"-i bányája 465 főt foglalkoztatott. A többi bányához hasonlóan a kárbecslés csak „nagyvonalú" lehetett, a megjegyzés rovatban olvashatjuk: „az ostrom okozta üzemszünet folytán a bányákat elárasztotta a víz, nemcsak a kiszivattyúzás, hanem a beomlások, dúcolások tönkremenetele, és az elvitt felszerelés is egyelőre felbecsülhetetlen károkat okozott." A károk felszámolása, a termelés beindítása a „Baross-aknán" (perecesi és parasznyai kihozatallal) 905 dolgozóval, a „Diósgyőri Szénbánya Rt."-nél 110 fővel, a „Lyukóvölgyi szénbányában" 42 fővel s a „Bálint szénbányában" 29 fővel folyt 1945 augusztusának elején.

120 Vas Zoltán, Miskolc város műszaki tanácsosa 1945. november közepére újabb „összesített adatfelvételt" készített a háborús károkról. Ez a lakóházakra, a kőházépületekre, s legáltalánosabb értelemben véve az ipari üzemekre terjedt ki. Az összesítésben már Nagy-Miskolc adatai szerepelnek - legalábbis a népességi adatok szerint -, hiszen a város lakónak számát 1941-ben 109 436 főben, 1945-ben 100 000 főben adja meg. (Ez utóbbi „saccolt" és túlbecsült adat még így is.) A lakóházak száma 1944-ben 13 090 db volt. Ezek közül enyhén sérült 5 209 db, súlyosan sérült 325 db, eltakarítandó rommá vált 354 db, amely így az összes lakóház 45%-a. A középületek száma 1944-ben 147 db volt. Ezek közül enyhén sérült 27 db, 120 BAZ. m. Lt. XXI. 503/a. 12.640. 1945.1-7. p. és DOBROSSY I. 2002. 240. p.