Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET
azt helyreállították. Úgy a tiszai, mint a gömöri vágányhálózatot az elvonuló németek robbantással elpusztították. A Gömöri épületeit ezen felül felégették. A károsodás ezen a két állomáson 80%. " 115 A felsorolás legteljesebb az ipari üzemek és a bányák esetében. (Ez a Kereskedelmi és Iparkamara külön információgyűjtésére épült, azért ez a legpontosabb. Megnevezi az üzem, vállalat, bánya nevét, 1945-ben már dolgozó munkáslétszámát, a háborús kár mértékét, s annak kiváltó okát, a gépi károsodás jellegét.) 116 A felsorolásból az alábbiakat tudjuk meg. A „Városi víz- és csatorna üzem" 65 fővel dolgozik, a kár mértéke 15%, jellege különböző, hiszen a németek, majd a szovjetek ittléte, a háború nemcsak a hálózatot érintette, hanem az üzem alkatrészkészletét, járműparkját is. A „Városi Közvágóhíd" még nem működött, 16%-os épületkára a belövésektől keletkezett. A „Miskolci Villamos Üzemek", amely részvénytársaság volt a villamos és közlekedési vállalatok számára, egyaránt kielégítette a város és a vasút árammal való ellátását. A közvilágítás biztosításában 196 fő dolgozott, a vezetékekben, transzformátorállomásokban, épületrobbantásokban 10% kárt tudtak kimutatni. A vasút áramellátásában 191 fő dolgozott, elsősorban vezeték- és raktári anyagkészletben volt kimutatható a 9%-os kár. A városi üzemek mellett állami tulajdonban volt a Lillafüredi Erdei Vasút" (LAEV), ahol 145 fő volt a létszám, s a hidakban, járművekben, felszerelésben kimutatható kár pedig 5%. A város területén legnagyobb üzem az állami vasutaké volt, a „MÁV Műhely"ben 940-en dolgoztak. Az épületkár 85%-os, a gépekben, mozdonyokban mutatkozó veszteség 95%-os, a felszerelések (raktári készletek) vesztesége, pontosabban hiánya 85%-os volt. 117 A magánvállalatok közül a „Vulkán-Oxigéngyár"-at a németek felrobbantották, az üzem pusztulása, kára 100% volt, s munkásokat nem foglalkoztatott. A „Deichsel Sodrony gyár Rt." épületeinek egy részét felrobbantották, gépeit és gépkocsiparkját elhurcolták, a drótgyár pusztulása 90%-os volt, de 12 embert foglalkoztatott a helyreállításon, ill. a termelés beindításán. (A német érdekeltségű cég hadiüzemnek minősült.) A „Hercz Gépgyár" épületeid B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 12.640/1945. 3-4. p. 116 Részletesen ld. DOBROSSY I. szerk. 2004. 240 p. il? DOBROSSY I. 1994. 275. p.
