Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET
dig kétsoros, kétfrontos üzletsor alakítható ki. A Búza teret így öt kétemeletes épülettömb vette volna körül, a tér maga mint 40 méter széles „belső piac" működött volna. (Nem ez a terv valósult meg, hanem 1924-1926 között egy viszonylag gyors kivitelezésű Vásárcsarnok épült fel. A Búza tér és környéke építészetileg azóta is kétségeket vet fel. Van olyan elképzelés, amely a kétemeletes épülettömböket, mint meghatározó térelemeket, most is reálisnak tartja. A számos új terv közül 2006-ban is megismerkedhettünk egy újabb változattal, amely a 80 éves vásárcsarnokot már műemlékként kezeli.) A Warga-féle elképzelés „kiszabadította" volna a görögkeleti templomot, s három oldalról vezetett volna rá lakóutat. A Hősök tere közel mai formájában valósult volna meg, hiszen nála is reprezentatív szerepet kapott. A Szinva patak rendezetten jelenik meg a térképen, s annak déli oldalát a tervező szerette volna utcákkal markánsabb arculatot adva - feltárni. A város ma is legszebb terét, az Erzsébet teret továbbfejlesztette, s ezt szerette volna „visszatükröztetni" a Széchenyi utca északi oldalán, a Korona szálló helyén. Azt a teret a városháza új épülettömbje övezte volna. A városháza mögött képzelte el az új színházat, amelynek terét a Szemere kerttel egyesítette volna. A térképen így Miskolc belvárosának közepén egy monumentális hatású közigazgatási és kultúrközpont körvonalazódik. Figyelmet érdemel még az a gondolat, hogy a város kelet-nyugati irányú forgalmát jórészt a belvároson keresztül vezette volna át, s ezzel egy párhuzamos északi irányba eltolt út a Sajó-kikötőt és Diósgyőrt kötötte volna össze. Mivel ez utóbbi inkább csak sejtés, el kell fogadnunk Olajos Csaba megállapítását, miszerint „talán egyetlen hibája a tervnek, ami lényegében nem is a szerző, hanem feltehetően a program okozta hiba, a városon keresztülhaladó kelet-nyugati forgalmi utak hiánya." 27 A terv utóéletéhez tartozik, hogy bár a szerződést aláírták, de mint korábban is említettük - még 1936-ban sem kezdhette el munkáját a városrendező. Miskolc a szükséges előzetes felmérések és az új térképezés hiányára hívta fel a figyelmet, a tervező pedig 27 OLAJOS Cs. 2005. 243. p. Véleménye megegyezik Horváth Béla megfogalmazásával.
