Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

által felvett, s a miskolci átalakulásokat is jelentős mértékben befolyásoló Speyer-bankkölcsön.

2 Az 1948-as rendezési terv „hátterében" pedig már a tervgazdálkodási időszak, jelesen az első hároméves terv állt.

3 1919-1949 között a város épületállománya minőségében és mennyiségében is számottevően megváltozott. Ez akkor is igaz, ha figyelembe vesszük a második világháborús szövetséges katonai bombázások és a tényleges front alatti rombolások, robbantások okozta épület-(magánházak, középületek, ipari üzemek és katonai laktanyák) károkat. A korszakban új utcák és terek tették tagoltabbá Miskolcot és kötötték össze az „anyatelepülést" a szomszédos településekkel. Az új középületek száma, belső téralakítása, anyaga és hasznosítása is más, de sokkal jobban nyomon követhető, mint volt az a várostörténet korábbi korszakában. Emögött is fellelhetők a városépítészet jellemző szerkezeti keretei. A VÁROS TERÜLETI HATÁRÁNAK VÁLTOZÁSA, NAGY-MISKOLC KIALAKÍTÁSA Miskolc külső határát 1817-ben Domby István földmérő mérnök 9 468 kat. h.-ban határozta meg. A beépített terület nagyságát csak közelítően tudjuk megbecsülni, de azt pontosan tudjuk, hogy a koronauradalmi mezőváros lakóházai 59 utcán helyezkedtek el.

4 Egy évszázaddal később, Nagy Ferenc polgármesterségének utolsó évében, 1917-ben a város külső határa 9283 kat. h. volt, tehát a szomszédos települések határának rovására, felvásárlásokkal sem tudta érdemben növelni birtokait. A „beépített" terület ekkor 1150 kat. h. volt.

3 Ha az utak, terek, parkok, temetők, katonai gyakorlóterületek és vízjárta, áradmányos részek területeit levonjuk, a lakott részek mindössze 400 kat. holdnyi területet foglaltak el. (Az első világháború kitörésekor 4105 lakóházat írtak össze a városban.) 2 DOBROSSY I. 1996. 423-451. p. 3 DOBROSSY I. 2002. 221-258. p. 4 DOBROSSY l.-OLAJOS Cs. 2003.195. p. s M. KISS L. 1929. 164-165. p. és NAGY F. 1913. 15. p.