Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

gyonzárlatnak még a gettósítást követően is voltak módosításai (3.840/1944. M.E. sz. alatt), s tömegestől jelöltek ki vagyongondnokokat. Ugyancsak 1942-ben jelent meg az azonossági szám, vagyis a személyi szám bevezetésére vonatkozó rendelet. Ez ugyan valamennyi felekezetre vonatkozott, de alkalmazására csak a zsidóság körében került sor. A vallás- és közoktatási miniszter 38.288/1943. II. sz. alatt adta ki rendeletét, s a polgármestereket utasította, hogy biztosítsák 1943. november 15-től annak végrehajtását minden anyakönyvi körzetben. Az azonossági szám 12 számjegyből állt, éspedig 4-2-2-4 csoportosításban. Az első négy szám az állami anyakönyvi kerület számát jelentette (ezen a területen egyházi anyakönyvi állomásnak is működnie kellett). A miskolci állami, tehát az izraelita felekezeti így 3221-es számot kapott. A következő két számjegy közül az első a felekezeti hovatartozást jelentette. A miskolci ortodox zsidó ember száma 61 volt. A következő két számjegy az anyakönyvi bejegyzés évének két zárószáma, tehát ha valaki 1942-ben született, akkor azonossági számában a 42 jelent meg. Az utolsó négy számjegy az anyakönyvi bejegyzés folyószáma volt. Tehát adott felekezetnél a 123. szülött a 0123-as számot kapta. Ezek szerint annak a gyermeknek az azonossági száma, aki a miskolci ortodox izraelita hitközség születési anyakönyvének 1870. évfolyamában a 100. folyószám alatt volt bejegyezve, a következő lett: 3221 61 70 0100.

421 A „Miskolc thj. város területén működő izr. anyakönyvvezető rabbinak és helyetteseinek" 1943. november 12-én küldte ki az utasítást a polgármester. 1944. szeptember 6-án pedig a város főlevéltárnoka kapott felhívást, amelyben már az állt, hogy felhívja „a Miskolc thj. város közigazgatási területén működött izraelita hitfelekezetek anyakönyveit kezelő főlevéltárnokot, hogy az általa kiadott minden születési anyakönyvi kivonaton és értesítőn" tüntesse fel a gyermek azonosítási számát.

422 Ebből kitűnik, hogy a város az izr. hitközséget megszűntnek tekintette, anyakönyveit - vélhetőleg - a miskolci gettó felszámolása után a levéltárban helyeztette 421 Vö. DOBROSSY 1.1994. 2. köt. 41-43. p. «2 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 34.661/1944.