Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

jellemezte: „Egészen más képet mutat most a közeli hetekben bekövetkezett kormányváltozás. Nem is tekinthetjük kormányváltozásnak sem, hanem inkább úgy lehetne mondani, hogy a kormányon belül némi változás történt. Tehát egészen más volt a most lezajlott kormányváltozás. Azonnal megoldották. Azonnal meg is alakult az új kormány minden zökkenő nélkül. Nem volt arra szükség, hogy a tömegeket mozgósítsuk..."

m Az 1949. évi országgyűlési képviselőválasztások előkészítése és miskolci eredményei 1949. február l-jén, a Magyar Köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulóján Budapesten bejelentették a Magyar Függetlenségi Népfront megalakulását. Elnöke Rákosi Mátyás, alelnökei Dobi István és Erdei Ferenc lettek, a főtitkári funkciót Rajk László kapta. Az új népfront volt hivatva hitelesíteni az egypártrendszert. Az adott párt- és kormányzati politika ennél többet nem is várt el az MFN-től. Rákosi világosan fogalmazott: „Ha az elvtársak azt hiszik, hogy ez a népfront hosszú életű, tartós politikai képződmény, akkor tévednek... Nekünk az a benyomásunk, hogy sok ebből a népfrontpolitikából ki sem jön." 372 S valóban, mint ahogy ez a városi közgyűlések anyagából kiderül, nem is szántak neki más szerepet, mint az 1949. május 15-ei országgyűlési választások előkészítését, lebonyolítását, s főleg támadhatatlanságát. „A Magyar Függetlenségi Front, amelyet 1947 őszén a Magyar Kommimista Párt kezdeményezésére hoztak létre, elvégezte munkáját - mondta Mihala Gyula, a Nemzeti Bizottság elnöke -, és új feladatokat és új célokat tűzött ki, ez tette szükségessé a [mostani] Népfront megalakítását."

373 A város közgyűlésében Nagy Lajos a kisgazdák, Juhász Endre a parasztpárt, Csontos Ferenc a szervezett munkások, tehát a szakszervezetek, Mihala Gyula az MDP és B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 205/a. 380. kgy/1948. 372 Idézi IZSÁK L. 2000. 314. p. 373 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 502/a. 8. kgy/1949.