Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

A választásokon a négy párt alkotta koalíció ellenzékeként je­lent meg a Demokratikus Néppárt (közismerten a Barankovics­párt) és a Magyar Függetlenségi Párt (ismertebben a Pfeiffer-párt). Előbbi olyan pártprogrammal lépett fel, amely elsősorban a vidék paraszti lakosságát szólította meg, de szólt a városi kispolgárság­hoz, az ipari munkássághoz s a hívő, vallásos értelmiséghez is. A párt névadója Barankovics István (1906-1974) jogász-újságíró volt, s így lett az Ország Útja c. államtudományi és nemzetpolitikai fo­lyóirat egyik szerkesztője. A katolikus értelmiség vezetőjeként még az 1920-as évek végén radikális földreformot követelt, majd ké­sőbb a legitimisták közelében találjuk. (Miskolcon erős volt a legi­timista képviselet a Griger-féle párton keresztül, ahol megtaláljuk Barankovicsot is.) A háború után a Kereszténydemokrata Néppárt, illetve a Demokrata Néppárt egyik alapítója lett 1944 októbere és 1945 februárja között. így indulhattak az 1945-ös választásokon. 350 Az 1947-es választások országosan jelentettek támogatottságot a pártnak, hiszen 16,4%-os aránnyal a második legtöbb szavazatot kapták, s egyben a legnagyobb ellenzékként kerültek a parlament­be. A borsodi választókörzetben 12,1%-ot értek el, így a Magyar Függetlenségi Párt, az MKP és az SzDP mögött a negyedik helyet szerezték meg. Barankovics 1947-1949 között Győr országgyűlési képviselője volt, s részt vett az egyház és az állam közötti tárgyalá­sokon, amelyek 1948 májusában az iskolák államosításához vezet­tek. Valószínű ez is közrejátszott abban, hogy a katolikus egyház támogatását nem sikerült megszereznie. így hiába tett kísérletet egy modern, nyugat-európai típusú kereszténydemokrata párt ki­alakítására, kísérlete megbukott. Nem várva meg az 1949. évi kép­viselőválasztásokat, az Egyesült Államok nagykövetségének segít­ségével elhagyta az országot, s 1948 februárban Bécsben bejelentet­te pártja feloszlatását. 351 A választások után 1947. október 25-én ér­tékelték a városi és a megyei eredményeket. Fekete Mihály úgy minősítette a történéseket, hogy „a hozzánk közel álló vallásos tömegek nagyrészét Barankovicsék elvitték. Zavaros volt a helyzet a választások alatt, mert 10 párt közül nem tudott választani a po­350 GERGELY J.-IZSÁK L. 2000. 237-238. p. 351 Révai Új Lexikona, 1998. II. köt. 359-361. p., GERGELY J. 1984., KOVÁCS K. 2. 1996.

Next

/
Oldalképek
Tartalom