Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

A miskolci Nemzeti Bizottság összetételéből adódóan korán megindult a pártharc a tömegek megnyerésére.

18 Ennek a küzdelemnek a szociáldemokraták lettek a győztesei, hiszen a polgári radikálisoknak, a függetlenségieknek, a „Károlyi-vonalnak" nem volt komoly társadalmi bázisa Miskolcon. A baloldali térnyeréshez ezúttal is hozzájárult a polgárság távolságtartása, passzivitása.

19 A miskolci szociáldemokrata pártnak (és a Nemzeti Tanácsnak is) 1918 őszén a szervezett diósgyőri és a miskolci mimkásság volt a tényleges támasza. Bár a radikális párt akciót kezdett az iparosok és kereskedők megszervezésére - az ipartestület elnöke a radikális párt mellett foglalt állást, s felhívást adott ki, hogy a munkásság példáján okulva, az iparosoknak is tömörülni kell egy polgári pártba

20 -, de az iparosok inkább a szociáldemokrata párt felé orientálódtak.

21 A városi tisztviselőket egy párton kívüli érdekképviseleti szervezetbe kívánták tömöríteni. Erős bázisa a szociáldemokrata pártnak a vasgyár volt. Azzal, hogy a vasgyári tisztikar is belépett a pártba, az erőviszonyok a vasgyáron belül alapvetően megváltoztak. Már november elején létrehozták a munkástanácsot.

22 A tanács a tisztviselői karral egyetértésben november közepén kérvényezte a pénzügyminiszternél és a miskolci Nemzeti Tanácsnál a gyár igazgatójának, Alender Henriknek a leváltását. A törekvés december közepén járt sikerrel, Alender Henrik lemondott és kormánybiztosi minőségben Malasits Géza vette át a gyár irányítását. A gyári politikai viszonyok nem változtak azzal sem, hogy 1918 decemberében megalakult a kommimista párt miskolci csoportja, s a vasgyárban is létrehozták a kommunista pártot Pelyhe János vezetésével. A kommunisták is Vö. BORSÁNYI GY. 1988. 19 Jellemző példa, hogy az október végi, november eleji lelkesedés után, a miskolci Nemzeti Bizottság úgy tervezte: saját működésének jelentős részét - más városok mintájára - közadakozásból fogja finanszírozni. A széles körű adakozási kedv azonban hamar lelohadt, november közepén a bizottság keserűen állapította meg, hogy a polgárság hozzájárulása a költségekhez minimális, akár Eperjessel, akár Győrrel, akár Pozsonnyal vagy más városokkal vetjúk össze. Reggeli Hírlap, 1918. november 12. 20 Miskolci Napló, 1918. november 15. 21 Miskolci Napló, 1918. november 30. 22 Reggeli Hírlap, 1918. november 8.