Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

Kommunista Párt 23 fős „frakcióját" Poprádi Sándor, az SZDP hasonlóan 23 fős csoportját Rónai Sándor, a szakszervezetek 16 fős csoportját Szaladnya Ferenc, az FKGP-t Kozma Ferenc (13 fő), a Demokrata Pártot Zsedényi Béla (3 fő), az értelmiségi csoportot Szőnyi Sándor (10 fő) vezette. Az egyházak választott tagjai a római katolikus egyház részéről Csintalan József és Mikes Lajos, a görög katolikus lelkészek közül Kozma János, a ref. egyház részéről Enyedi Andor és Szabó Dániel, az evangélikus lelkészek közül Moravcsik Sándor, a görögkeleti egyháztól Popovics Konstantin vett részt a közgyűlés munkájában. (Az izr. hitközségnek is volt egy képviselői helye, de az alakuló ülésen nem vett részt senki.) Mint a korábbi közgyűlésekben, hivatali állásuknál fogva tagok lettek az egyes ügyosztályok vezetői, akiket az alakuló ülésen nem nevesítettek. (Ok a polgármesteren, a helyettes polgármesteren és a főjegyzőn kívül, a városi tanácsnokok, az árvaszéki elnök és ülnökök, a tiszti főügyész és ügyészek, a mérnöki hivatal vezetője, a városi számvevőség főnöke és „hivatalból" a tűzoltóparancsnok voltak.) Egyébként ez az újjáalakult közgyűlés döntött - a Nemzeti Bizottság határozata alapján - Diósgyőr, Hejőcsaba és Tapolca Miskolchoz csatolásáról.

307 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 26-án rendelkezett a polgári jobboldali, valamint a fasiszta pártok és a félkatonai szervezetek feloszlatásáról. 25 pártról és szervezetről volt szó, amelyek az ország felszabadított területein már nem folytatták tovább működésüket. így Miskolcon sem éledt újjá a Magyar Elet Pártja vagy a Nyilaskeresztes Párt. Ugyanekkor a kormány hatályon kívül helyezte a zsidótörvényeket is.

308 Miskolcon ezt megelőzően a Nemzeti Bizottság elnöke, Kozma Ferenc 1945. január 16-ai dátummal körözvényt adott ki a nyilaskeresztes párt, egyben a város és a megye nyilas vezetőinek felkutatására.

309 A háborús bűnösök büntetőjogi felelősségre vonásáról az 1945. évi VII. tc. szólt. A törvény szellemében népbíróságokat állítottak fel. A népügyészség és népbíróság felállítására adott ki utasítást a megyei főispán az alispánnak, a polgármesternek, s erről tájékozB.-A.-Z. m. Lt. IV. 503/a. 5. kgy/1945. 308 GERGELY J.-IZSÁK L. 2000. 231-232. p., DOBROSSY I. 1994. 19. p. 309 B.-A.-Z. m. Lt. XVII-2.1945-1721.