Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

akaratlan dühkitörése volt."

287 Feltehetően a miskolci események hatására is felgyorsult a bíróságokon a háborús bűntettek vizsgálata, s ezáltal a háború „emlékének" lezárása. KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁSOK, A VÁROS POLITIKAI ARCULATA (1944-1949) A nyilasok hatalma Miskolcon szűk egy hónapig (október közepe-november közepe) tartott. 1944. november közepe és december 4-e között a város vezetése dokumentumokkal alátámasztható módon nem működött. Korabeli kéziratos naplókra, visszaemlékezésekre hagyatkozva fogalmazhatjuk meg, hogy Demes Béla menekülése után a kinevezett, s funkcióját 1944. július 12-től betöltő Gálffy Imre azonnal „visszavette" polgármesteri hivatalát. Ennek első dokumentuma 1944. december 4-i dátummal maradt meg, ekkor utasította a Miskolci Villamos Üzemek vezetőségét az energiaszolgáltatás helyreállítására. Ez viszont már a szovjet csapatok városparancsnokával történt egyeztetésnek volt a következménye.

288 „Gálffy Imre a hivatalos közigazgatás képviseletében tárgyalt a szovjet város- és körzetparancsnokkal, akik nem hagytak kétséget afelől, hogy minden üzem, gyár, bánya, a hadicélokat szolgáló bármely intézmény a front ellátását szolgálja, ezek felett rendelkeznek, s utasításaikat a városi közigazgatás köteles végrehajtani."

289 A felszabadított város 1944 decemberének első napjaiban megszállt város lett. 1944. december 4-16 között Bónis Bertalan alispán és Gálffy Imre polgármester a szovjet parancsnoksággal egyetértésben (jóváhagyásukat bírva) 25 utasítást, rendeletet adott ki a köznapi élet megindítása, a közigazgatás újjászervezése érdekében.

290 1944. december 16-án tartották a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlést előkészítő bizottság alakuló ülését, amelynek egyben feladata volt a küldöttek megválasztása is. Szeged, Debrecen, Hód287 Magyar Nemzet, 1947. február. 26. 288 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 4676/1944. 289 DOBROSSY I. 1995. 2. köt. 55. p. 2

90 BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. 1970.17. p.