Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

nyek irtását. A gazdasági ügyosztály kezelte a városi gazdasági statisztikát, és ellátta a városi üzemek gazdasági ügyeit. Ide tartoztak a villamos-ügyek, vízvezetéki problémák, a gáz- és közvilágítási ügyek. Az adó és pénzügyi ügyosztály készítette elő a költségvetést és a zárszámadást, intézte a város kölcsönvételi ügyeit, gondoskodott a közpénzek hasznosításáról. Felügyelte és vezette az adóhivatalt, kivetette az állami és egyenes adókat, nyilvántartotta az adómentes házakat. A közművelődési és szociálpolitikai ügyosztály intézte a tanügyeket, hatáskörébe tartoztak az iskolák és városi óvodák ellátásával összefüggő közigazgatási teendők. Ez a szervezet törzskönyvezte az iskolaköteleseket, írta össze a tan- és óvóköteles gyermekeket és szabta ki az iskolai mulasztások miatti rendbírságokat. Ide tartozott a városi óvodák, a városi zeneiskola, a női kereskedelmi és női ipariskola minden ügye. A szervezet biztosította a Művész telep működésének feltételeit. Az ügyosztály fontos feladatkört töltött be a város szociális ügyeinek szervezése, irányítása és ellátása terén. Szervezte a szegénysegélyezést, kiosztotta a közsegélyeket, intézte a hatósági temetéseket. Vezette az ínségenyhítő akciókat, ellátta a városi népkonyhák és a szegényápolda felügyeletét. Szegényjogi perléshez szükséges bizonyítványokat adott ki, felügyelte a hatósági munkaközvetítést, nyilvántartotta a hadigondozottakat. A városbírósági ügyosztály döntött iparügyekben, a jogosítványok kiadásáról, általában az összes első fokú iparhatósági teendőkről. Itt intézték a munkásbiztosítási ügyeket, a közegészségügy első fokú hatósági teendőit. Hatáskörébe tartoztak az állategészségügyi hatósági teendők, a zárlatlevelek kiállítása, az állatorvosok, a közvágóhíd felügyelete, a piacrendészeti és vásárrendészeti teendők. Tűzrendészed hatóság is volt. Nyilvántartotta a közsegélyre szorulókat, ellátta az első fokú mezőrendőri hatósági teendőket. Hatásköre kiterjedt az építési ügyek ellenőrzésére és az építési szabályrendeletben előírt teendők ellátására. Fontos feladata volt a felsorolt ügyekben előforduló kihágások feletti bíráskodás és a szabálysértési ügyekre vonatkozó ún. községi bíráskodás.